Az Európai Bizottság folyó áron 1279 milliárd (2018-as árakon 1135 milliárd) eurós költségvetési tervezetet dolgozott ki a 2021–2027-es időszakra, ami a Nagy-Britannia kilépése után maradó 27 tagállam együttes bruttó nemzeti termékének (GNI) az 1,11 százaléka. A mostani költségvetési ciklusban az országok a nemzeti jövedelmük 1,03 százalékát utalták át az uniós költségvetésbe, a befizetések GNI-arányosan nőnek.

A javaslat egyes kiadások jelentős lefaragását is tartalmazza: 5 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, ezen belül 4 százalékkal a közvetlen kifizetéseket, valamint 7 százalékkal a kohéziós alapokat – ismertette az Európai Parlamentben Günther Oettinger költségvetési biztos.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy a költségvetés kiadásainak legnagyobb részét, 40 százalékát az agrártámogatás-vidékfejlesztés, a regionális támogatások, és a kohéziós alapok teszik ki.

"Több mint kétszeresére növekszik a határvédelem, és az oktatás, ifjúság támogatása, a belbiztonságnál pedig 80 százalékos növekedés látható majd"

- mondta Zupkó Gábor. Ebből az következik - tette hozzá -, hogy mivel a költségvetés nagyságrendileg hasonló, mint az eddigi, a hagyományos nagyobb alapokra az új prioritások miatt valamivel kevesebb jut.

"Négy-hét százalékos csökkenés látható a főösszegekben.

Egy olyan költségvetés született, ami ambícióiban megfelel a korábbiaknak, annak ellenére, hogy a bevételek lehetősége valamennyivel szűkült"

- tette hozzá a Bizottság budapesti képviseletének vezetője. Jelezte azt is, hogy a britek kiválása miatt ambicionálnának valamivel nagyobb hozzájárulást, válaszul azokra kihívásokra, amit az európai polgárok is látnak.

"Oettinger elnök úr itt volt Budapesten és konzultált a V4-ek vezetőivel a javaslatról. Ennek a javaslatnak majd meg kell győznie az összes tagországot, és meg kell győznie az Európai Parlament többségét is" - emelte ki Zupkó Gábor.

Ebből akkor lehet majd költségvetés, hogyha az összes tagország egyetért vele, és az Európai Parlamentet is sikerül meggyőzni.

"Egy hosszú vitafolyamat elé nézünk, de szeretnénk 10-11 hónapon belül a végére jutni, mert utána Európai Parlamenti választások lesznek, új mandátummal érkezik egy új bizottság" - és ha nem készül el időben a tervezet a következő pénzügyi ciklus elejére, akkor halasztódhatnak a kifizetések.

"Van egy ilyen ambíciónk, hogy

egy év múlva már a megállapodás a kezünkben legyen, szeretnénk ha mindenki aktív lenne ebben a vitában, de ennek előkészítésében nagyon sokat tettünk, konzultáltunk a nemzeti kormányokkal,

de azért azt nem mondanám, hogy a pecsét rajta van a javaslaton" - szögezte le Zupkó Gábor.