eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Brüsszel, 2018. május 2.Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja (b) és Jean-Clude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövőért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Visszatartó erővel bírhat a brüsszeli javaslat

A Bruxinfo főszerkesztője szerint nagyon sok fék kerül abba a rendszerbe, amely alapján meg lehet vonni, vagy felfüggeszteni uniós pénzek kifizetését olyan tagországok számára, amelyek megsértik a jogállami elvárásokat. Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában beszélt az Európai Bizottság szerdán bemutatott költségvetési javaslatáról.

Gyévai Zoltán az InfoRádióban kifejtette, hogy korlátozott mértékű jogállami féknek minősül az Európai Bizottság javaslata, hiszen a jogállamiság nem teljes egészét terjeszti ki a kifizetésektől való hozzákötéshez.

"Az láthatóvá vált, hogy a bíróságok függetlensége nagyon fontos referencia lesz.

Ha nem elég függetlenek, és ha nincs meg a bizalom egy bíróság függetlenségében, akkor az európai adófizetők pénze foroghat kockán"

- mondta Gyévai Zoltán, hozzátéve, hogy a másik probléma az uniós források rovására elkövetett csalások ügye.

"Ha ezekkel szemben nem lép fel a tagállam, akkor az Európai Bizottság kezdeményezheti a vizsgálatot, majd pedig a tagállamok szavazhatnak a pénzek csökkentéséről, vagy a felfüggesztéséről. Ezek minősített esetekre vonatkoznak majd, és a minősített eseteknél is lesz egy alapos vizsgálat, a tagállam még meg is védheti az álláspontját.

Tehát nem lesz automatikus, és elég sok fék bele fog kerülni ebbe a rendszerbe"

- hangsúlyozta a Bruxinfo főszerkesztője.

Ki állapítja meg a visszaéléseket?

Gyévai Zoltán szerint az Európai Bizottságnak lesz egy referencialistája (benne az Európai Bíróság, Európa Tanács, Velencei Bizottság és az OLAF ítéleteivel), ami alapján azt mondhatja például, hogy a bírói függetlenség oly mértékben sérül, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az európai adófizetők érdekei is sérülnek.

"Ekkor az Európai Bizottság tehet majd javaslatot. A döntést magát a tagállamok hozhatják meg, illetve a miniszteri tanács. Az állam és kormányfők csak egyhangúlag dönthetnének, viszont a miniszteri tanács fordított minőségű többséggel dönthet.

Ez azt jelenti, hogyha egy ország a bizottság javaslatával szembe akar menni, akkor blokkoló kisebbséget kell tudnia felsorakoztatni egy ilyen javaslattal szemben, ami nem lesz könnyű"

- mondta Gyévai Zoltán, hozzátéve, hogy nagy vitasorozat indul majd erről a javaslatról, de legalább az Európai Bizottság letett valamit az asztalra, ami elég szokatlan és elég újszerű, amire korábban nem volt példa, és ami visszatartó erővel bírhat bizonyos tagállamok számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×