„Nagyon kicsi az esély”, hogy az Egyesült Államok fenntartsa az iráni katonai atomprogramot lehetetlenné tévő, hároméves nemzetközi egyezményt – mondják európai diplomaták. A küldöttek a New York Times-nak nyilatkozva ismerték el: kudarcot vallottak és nem sikerült meggyőzni Trump elnököt, hogy tartsa fenn a megállapodást, elkerülve ezzel egy lehetséges újabb konfliktust az Iszlám Köztársasággal.

Trump bejelentését keddre várták. Úgy tűnik hiába kampányolt az elnök kedvenc tévéműsorában a Fox and Friendsben a máskülönben vele hasonló ideológiai alapokon álló Boris Johnson brit külügyminiszter, az elnök eltökélte magát.

Döntése nem tűnik váratlannak – Trump már évek óta vehemensen ellenzi az elődje, Barack Obama, Oroszország, Kína és az Európai Unió Teheránnal kötött alkuját, amelyet „katasztrófának és őrültségnek” nevezett.

Az alku lényege a következő volt: Irán elfogadta, hogy külföldre vigyék nukleáris fűtőanyaga 97 százalékát és vállalta, hogy még békés célokra sem állít elő hasadó anyagot. Cserében a Nyugat megszüntette a Teherán ellen három évtizeden át fenntartott és gazdaságát bénító kereskedelmi szankciókat.

A megállapodás Barack Obama sokat vitatott külpolitikai örökségének egyik vívmánya volt. Trump kormányzatán belül is akadtak támogatói, Rex Tillerson volt külügyminiszter és McMaster tábornok volt nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az elnök azonban őket lecserélte két, Iránnal szemben kardcsörtető politikusra, Mike Pompeóra és John Boltonra.

Trump fő regionális szövetségese, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig hazudozással és az alku megsértésével vádolja Teheránt és szíriai terjeszkedése miatt kész akár háborút indítani ellene. Trump és Netanjahu számára különösen elvetendő az alku ama kikötése, hogy 10 év elteltével feloldják az iráni atomkutatásra és fejleszésre kimondott tilalmat, 15 év után pedig Irán annyi nukleáris fűtőanyagot állíthat elő, amennyit csak akar – bár nem készíthet belőle fegyvert. Az alku nem veszi továbbá figyelembe Irán növekvő rakéta-kapacitásait és azt, hogy egyre nagyobb befolyást szerez a Közel-Keleten – mondja Trump.

A New York Times szerint Trump keménykedésével újabb tárgyalásokra akarja kényszeríteni Iránt. Kérdés, mi történik Amerika három fontos szövetségesével, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal – fenntarthatják-e gazdasági kapcsolataikat Teheránnal, vagy szankciós listára kerülnek az Iránnal üzletelő cégeik?

Hétfőn Trump dühösen bírálta az Obama-kormányzat utolsó külügyminiszterét, az egykori elnökjelölt John Kerryt, amiért közvetíteni próbált. „Amerikának nem kell Kerry valószínűleg illegális árnyékdiplomáciája. Ő egyike volt azoknak, akik ezt a káoszt keltették, amikor megállapodtak Iránnal” – írta a Twitteren.

Hiába utazott az elmúlt hetekben Washingtonba Macron francia elnök, Merkel német kancellár és Johnson brit külügyminiszter – nem sikerült lebeszélni Trumpot a hibásnak tarott lépésről. Trump azonban az európaiakkal szemben azt hangoztatja: tiszta lappal kell indulni és nem az egyezmény toldozgatásával foglalkozni. „Ha Amerika kiszáll, később majd megbánja, ha Irán Amerika nélkül is megkapja, amit akar, akkor Teherán marad” – mondta Haszan Rúuhani államfő az iráni tévében.