eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Brazíliaváros, 2018. január 19.Újrahasznosítható anyagokat keres egy megélhetésszerűen gyűjtögető nő a Lixao da Estrutural néven ismert hulladéktelepen, Brazíliaváros peremén 2018. január 18-án. A Dél-Amerika egyik legnagyobb szeméttelepeként számon tartott lerakó - amelyre naponta 1,8 tonna háztartási hulladékot hordanak - január 20-án bezár. (MTI/EPA/André Coelho)
Nyitókép: ANDRÉ COELHO

Új szabályt alkotott az EP a hulladékkezelésre

Jogszabálycsomagot fogadott el az Európai Parlament az újrahasznosítás növelése, a hulladéklerakás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.

Az elfogadott jogszabály előírja, hogy a 2025-re a települési hulladéknak legalább 55%-át újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44%-os.

A szöveg szerint az a cél, hogy 2030-ra 60%, 2035-re 65%-os legyen a hulladékok újrahasznosítása az Unióban.

Simona Bonafè, a szocialisták olasz képviselője azt mondta, hogy ez nem kizárólag a hulladékra vonatkozó politika, hanem inkább egy általánosabb fejlesztéspolitika.

"A csomagolásról azt tudom mondani, hogy itt a legfontosabbak a megelőző intézkedések, hogy eleve ne keletkezzenek hulladékok"

- tette hozzá az olasz képviselő.

A tervezet legfeljebb 10%-ban korlátozza a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Míg Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakókba szemetet, addig Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország, és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja.

Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×