A parlament döntésének hátterében feltehetően az államfő és a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökének hatalmi harca áll.
A bizalmatlansági indítványt a parlamenti ellenzéki pártjainak frakciói nyújtották be, arra hivatkozva, hogy elégedetlenek a tavaly augusztusban hivatalba lépett, Szapar Iszakov vezette kormány munkájával. Kedden a parlament nem fogadta el a kormány beszámolóját a tavalyi évre vonatkozóan. A bizalmatlansági indítvány végül 101 szavazatot kapott a 120 fős parlamentben, és csak öten voltak ellene, vagyis a kormány leváltását a képviselők túlnyomó többsége támogatta, beleértve kormánypárti törvényhozók egy részét is.
Dzsejenbekov tavaly novemberben foglalta el elnöki hivatalát, és azonnal személycseréket hajtott végre a hatalmi struktúrákban, menesztette a többek között az elődje, Almazbek Atambajev által kijelölt embereket a biztonsági szolgálat és a főügyészség éléről. Iszakov menesztésével valószínűleg beteljesedik az államapparátus megtisztítása Atambajev embereitől. Atambajev ugyanakkor jelenleg a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt elnöke, és ő áll a kormányzó koalíció élén is, noha nem parlamenti képviselő. Atambajev támogatta Dzsejenbekov elnökké választását, de az elmúlt hetekben elkezdte bírálni, ami arra utal, hogy nézeteltérések támadtak köztük. A Reuters hírügynökség szerint a bizalmi szavazás is kettejük rivalizálásának tudható be. Szakértők szerint a kormány menesztése nem jelenti a kormánykoalíció bukását, valószínűleg az új kabinetet az eddig kormányzó pártok alakítják majd meg, esetleg csatlakozik hozzájuk még egy párt.
A hatmilliós közép-ázsiai országban nincs nyugalom azóta, hogy 1991-ben elnyerte függetlenségét. A folytonos politikai konfliktusok miatt 2005-ben és 2010-ban forradalmi események zajlottak le az országban, amely otthont ad egy orosz katonai támaszpontnak. A függetlenné válás óta most első ízben fordult elő, hogy a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól.