eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Így toboroznak ügynököket az orosz titkosszolgálatok Ukrajnában

Az orosz titkosszolgálatok a hidegháború évei alatt szinte tökélyre fejlesztették módszereiket, amelyeket ma is használnak gyanútlan ukrán állampolgároknál arra, hogy besúgóként, ügynökként beszervezzék őket. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerdán közölt cikket, amelyben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársaitól kapott információk alapján részletes leírást adott arról, kiket, hogyan igyekeznek beszervezni az orosz Szövetségi Biztonság Szolgálat (FSZB) vagy a katonai hírszerzés (GRU) emberei.

Olena Hitljanszka, az SZBU szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy 2016-2017-ben több mint ötven olyan esetről szereztek tudomást, amelyekben ukrán állampolgárokat próbáltak beszervezni orosz titkosszolgálatok. Nyilvánvalóan ez csak a jégjegy csúcsa, hiszen a cikk szerint az orosz titkosszolgálatok arra is nagyon ügyelnek, hogy a kiszemelt személy ne tegyen bejelentést a beszervezési kísérletről az ukrán szerveknek.

A cikkben meg nem nevezett SZBU-munkatársak elmondták, hogy az orosz titkosszolgálatok elsősorban olyan személyeket vesznek célba, akik betekinthetnek úgynevezett korlátozott hozzáférésű, azaz bizalmas, titkosított anyagokba. Így fő célpontjaik

katonák, az ukrán titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek, minisztériumok munkatársai, döntéshozókhoz közelálló személyek, valamint diplomaták,

de újságírókat is megpróbálnak időnként rávenni arra, hogy nekik dolgozzanak.

Ügynököket, besúgókat nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és más államokban tartózkodó ukránok közül is próbálnak verbuválni. A beszervezést végezheti az orosz titkosszolgálat munkatársa vagy egy már korábban beszervezett ukrán ügynökük is.

Az új ügynök beszervezése hosszú folyamat, alapvetően két szakaszból áll.

Az elsőben meghatározzák a beszervezendő személyt, akinek hozzáférése van számukra értékes információkhoz. A kiválasztott személyről ezután igyekeznek minél több adatot összegyűjteni: szokásairól, családjáról, barátairól és ismerőseiről, valamint érdeklődési köreiről, gondjairól, továbbá úgynevezett "kompromátokat", azaz rá nézve terhelő bizonyítékokat derítenek fel, esetleg gondoskodnak azok nyilvánosságra hozataláról is.

Bárhol elkezdhetik

A második lépés a közvetlen kapcsolatfelvétel a kiszemelt személlyel, amelyet általában véletlenszerű találkozásnak álcáznak. A "trükkök" közül az Ukrajinszka Pravda felsorol néhány konkrét, gyakran alkalmazott módszert. Például, a titkosszolgálat embere az utcán véletlenül épp a célszemély lába elé ejti pénztárcáját, majd beszélgetésbe elegyedik vele. Gyakran "ismerkednek" a kiszemelt személlyel kávézókban, sporttermekben, de akár szupermarketekben, sorban állás közben is. Előfordul, hogy intim kapcsolatot próbálnak kialakítani a célponttal.

Az SZBU munkatársai szerint a véletlennek álcázott kapcsolatfelvételnél hatékonyabb, ha egy közös ismerős mutatja be a beszervezendőt a titkosszolgálat emberének.

Ellenőrzik

Van, hogy rögtön a megismerkedéskor, máskor pedig hosszabb "barátkozás" után ajánlják fel az illetőnek, hogy dolgozzon az orosz titkosszolgálatok valamelyikének. Ilyenkor aláíratnak vele egy úgynevezett ügynöki szerződést, ami - a cikk szerint - jogi szempontból ugyan semmit sem ér, de alkalmas arra, hogy általa a beszerzett ügynököt "pszichésen pórázon tartsák".

A beszervezés után az újdonsült ügynök elsőként valami egyszerű feladatot kap, amiről jelentést kell tennie. Ezen kívül személyesen találkoznia kell a titkosszolgálat egy operatív ügynökével, aki felméri, hogy az illető valóban kész nekik dolgozni, és nem fordul az ukrán biztonsági szolgálathoz.

A beszervezett ügynökökről az orosz titkosszolgálatok két aktát készítenek. Az egyikben az ügynökről összegyűjtött személyes adatokat tárolják, a másikban pedig az általa küldött jelentéseket - írta a cikkben az Ukrajinszka Pravda.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×