Ausztráliából nézve Magyarország valószínűleg egy egészen pici porszem talán csak a térképen. Mi a látogatása célja?

Az önök külügyminisztere, Szijjártó Péter hívott meg Magyarországra. Jelentős a magyar diaszpóra Ausztráliában, és Magyarországnak közös világnézete van az ausztrál kormánnyal is, ezért fogadtam el a meghívást.

Mik a legfontosabb érintkezési pontok Magyarország és Ausztrália, illetve Ausztrália és az Európai Unió között?

Közös nézőponton osztozunk a nyitott kereskedelem és a liberalizált beruházások terén. Bízom benne, hogy bővíthetjük, mélyíthetjük a kereskedelmi kapcsolatainkat, és

szabadkereskedelmi egyezményt is alá kívánok írni az Európai Unióval.

Nagyon fontos, hogy meghallgassuk erről az EU egyes tagállamait is, Magyarországot és a V4-eket is. Biztonsági kérdésekben is nagyon hasonló a látásmódunk, amikor arról van szó, hogyan akadályozzuk a meg a terror beszivárgását.

Ha már a biztonságot említette, egy ilyen közös terület lehet az ENSZ menekültügyi tervezete. Van-e ebben közös pont?

Tisztában vagyok azzal, hogy az illegális migráció EU-szerte fontos téma. Ausztrália bevándorlóország. Sikereinket a több hullámban érkező bevándorlásnak köszönhetjük, sőt, mi vagyunk az egyik legsikeresebb, ha nem a legsikeresebb multikulturális állam a világon. A második világháború óta 865 ezer menekültet fogadtunk be, a lakosságunk fele vagy külföldön született, vagy legalább egy szülője tengerentúlon született. De annak érdekében, hogy továbbra is fogadhassuk a bevándorlókat a világ minden tájáról, a kormánynak szabályoznia kell ezt erőteljes határrendészeti intézkedésekkel, amelyek

felveszik a küzdelmet az embercsempész-hálózatokkal, amelyek igen elterjedtek a régiónkban.

Tudom, hogy az EU tagállamai érdeklődést mutatnak az ausztrál tapasztalatok iránt, megvitattuk ezt már az Európai Parlamentben is.

De lehet még egy fontos közös pont: Magyarország, illetve a kelet-európai térség is igyekszik Kínához gazdaságilag közelebb kerülni. Kína lényegesen közelebb van Ausztráliához, és sokat lehet arról hallani, hogy a kínai tőke és civil szervezetek igyekeznek minél erősebb befolyást kifejteni az ausztrál belpolitikában. Hogyan látja ezt a kérdést?

Kína rendkívül fontos kereskedelmi partner Ausztrália számára. A gazdaságban 27 éve csak növekedést tapasztalunk, igyekszünk a szolgáltatásainkat és termékeinket eladni a régióban, és ebbe beletartozik Kína is. Éppen ezért üdvözöljük Kína gazdasági felemelkedését, szorosan együttműködünk vele, nem mindig értünk egyet a politika terén, de nagyon pozitív munkakapcsolatot ápolunk.

Nemrég vezettünk be új törvényeket, amelyek megakadályozzák a külföldi beavatkozást a belpolitikába.

Ez senki ellen sem irányul, nem a külföldi befolyás ellen szól, csak a beavatkozás ellen lépünk fel, mert Ausztrália mindenképpen meg kívánja akadályozni, hogy bármilyen külföldi ország illegális módon beleavatkozzon a demokratikus folyamatainkba, például a választásokba.

Ezek megelőző lépések voltak, vagy volt oka, hogy megtették ezeket a szigorításokat?

Mindkettő. Voltak olyan példák, amikor parlamenti képviselők esetében kiderült, hogy túlságosan befolyásolják őket külföldi hatalmak. Minden ország aggódik a kibertámadások miatt, és aggódunk még a külföldi adományok tekintetében is, éppen ezért akartuk ezt a törvénycsomagot bevezetni, amely azt szavatolja, hogy Ausztrália szuverén ország maradhasson.

Európában rendkívül nagy gond a munkaerőhiány. Vannak szakértők, akik ezt például a bevándorlással látják megoldhatónak. Mit gondol erről? Ausztráliában probléma-e a mindennapi működésben a munkaerőhiány, és ha igen, akkor a bevándorlásra hogyan tekintenek?

A bevándorlásra óriási pozitívumként tekintünk.

Előmozdítjuk a bevándorlók érkezését annak érdekében, hogy növeljék a gazdaságunkat, a termelékenységet, az innovatív hozzáállásunkat,

amely az ausztrál gazdaság középpontjában áll. Különböző vízumkategóriákkal rendelkezünk, amelyek segítségével képzett munkaerőt hozhatunk be Ausztráliába a világ minden tájáról. Ez mindenképpen előnyt jelentett Ausztrália számára, illetve meg kell említenem még a társadalmi kohéziót is, amelyhez hozzájárul a bevándorlás. Óriási ez a világ országaival ápolt kapcsolatunk miatt is, hiszen felhasználhatjuk a diaszpóraközösségeket arra, hogy mélyebb és szorosabb együttműködést alakítsunk ki a régióbeli országokkal és globális szinten is.

Néhány európai országban a bevándorlással összefüggésben integrációs, éppen kohéziós problémákat említenek. Ausztráliában mi a megoldás erre?

Konkrét körülményeket alakítottunk ki, amelyeket máshol nem utánoznak a világon. Jelentős programokat indítottunk be annak érdekében, hogy elősegítsük az újonnan érkezők hozzánk utazását, munkát és támogatást adunk nekik, hogy megtalálhassák helyüket az ausztrál társadalomban. Azt várjuk, hogy azok az emberek, akik Ausztráliába érkeznek és ausztrál állampolgárokká válnak, betartsák a törvényeinket és magukévá tegyék értékeinket, de azt nem várjuk el tőlük, hogy hátrahagyják családi és történeti kultúrájukat.

Véleményem szerint a kultúrák ilyen sikeres keveredése az, ami Ausztrália sikerét hozta a multikulturalizmus terén.

Ausztrália és az Egyesült Államok viszonya változott Donald Trump elnöksége idején?

Ausztrália és az Egyesült Államok a legközelebbi barát és szövetséges. Az Egyesült Államok a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Formális védelmi együttműködésünk is van 1951 óta, és a kapcsolat jelenleg is ugyanolyan mély és szoros, mint eddig. Nagyon szorosan együttműködünk az Egyesült Államokkal, de az új Trump-adminisztráció más szempontokkal rendelkezik számos ügyben. Különösen csalódottak voltunk, amikor az Egyesült Államok kivonult a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is az egyik legszorosabb barátunk és szövetségesünk, és ez a jövőben sem fog változni.

Az elnökválasztás után a klímavédelemben is megváltozott az Egyesült Államok álláspontja. Önök melyik oldalhoz közelítenek inkább?

Mi fenntartjuk az elkötelezettségeinket, amelyet a párizsi megállapodás alapján tettük, arra koncentrálunk, hogy bemutathassuk, a párizsi célkitűzéseket betartva, megbízható energiával rendelkezünk Ausztráliában.

Ausztrália a brit nemzetközösség tagjaként érzékelt-e bármit Anglia uniós tagságából, illetve a brexitnek lehet-e hatása a nemzetközösségre?

Amikor az Egyesült Királyság belépett az európai gazdasági közösségbe, annak jelentős hatása volt az ausztrál gazdaságra, hiszen a legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. A brexitet követően is lehetőséget látunk Ausztrália számára, hogy nemcsak az Európai Unióval, hanem az Egyesült Királysággal is szabadkereskedelmi megállapodást kössünk.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a brexit után Anglia másfajta viszonyokra fog törekedni a nemzetközösségben?

Az Egyesült Királyság valószínűleg jobban koncentrál majd a nemzetközösségi régiók például a Karib-tengeri területekre vagy Délkelet-Ázsiára. A kormány kijelentette, hogy a középpontban majd a globális Nagy-Britannia áll.

Mindenképpen nagyobb befolyásra számítunk a mi régiónkban.

Ausztráliából nézve az Európai Unió mennyire tűnik egységesnek, illetve mennyire látszanak az egyes tagországok közötti különbségek?

Az EU egy globális erő, elkötelezett ugyanazon értékek, a szabadság, a demokrácia, a nyitottság és a jogállamiság iránt, mint Ausztrália, de tisztában vagyunk azzal, hogy vannak tagállamokból és csoportosulások is az EU-n belül, amelyek különböző perspektívákkal rendelkeznek. Magyarországnak is konkrét szempontja, perspektívája van, és nagy érdeklődéssel hallgatjuk az egyes tagállamokat, hogyan látják nemcsak ezt a régiót, hanem hogyan tekintenek a globális kérdésekre.

Az egyik ilyen fontos globális kérdés, amivel az Európai Uniónak mostanság dolga van, a multinacionális nagyvállalatok adóoptimalizációs lépései. Mennyire gond ez Ausztráliában és mi a megoldásuk erre?

Olyan probléma ez, amely miatt aggodalmunkat fejeztük már ki. Az egyes társaságok nem ott fizettek adót, ahonnan nyereségre tettek szert. Különböző adóelkerülés elleni törvényeket hoztunk, ennek eredményeképpen milliárdnyi többlet adóbevétel folyt be. Létrehoztunk egy közös csoportot is, amely erre a problémára koncentrál, mert különösen probléma ez a fejlődő országokban, így

a csendes-óceáni országokkal együtt be tudjuk gyűjteni azt az adót, amellyel tartoznak ezek a multinacionális társaságok.

Elképzelhetőnek tart ezen a területen szorosabb együttműködést akár az Európai Unióval vagy bizonyos tagországokkal?

Lehetőség, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat. Tagjai vagyunk nemzetközi szervezeteknek, hasonló világlátásunk van, egészen természetes tehát, hogy meg kell osztani egymással a tapasztalatainkat.

Melyek lehetnek azok a gazdasági területek, amelyeken lehetőséget lát gazdasági együttműködésre a jövőben Magyarország és Ausztrália között?

Egy konkrét terület, amely érdekes lehet Magyarország számára, a gépjármű-értékesítés Ausztráliában. Jelentős az idegenforgalmunk, több turistát kívánunk bevonzani Ausztráliába. Az oktatás, a pénzügyi szolgáltatások vagy a védelmi gyártás mellett még számtalan olyan terület van, ahol növelhetjük a kereskedelmet országaink, illetve az EU között. Természetesen a mezőgazdaság is fontos, Ausztrália is nagyon jó minőségű mezőgazdaság terméket kíván értékesíteni világszerte, de üdvözöljük a kétirányú áru- és szolgáltatáscserét. Ez óriási előny nemzetünknek, és úgy véljük, hogy a V4 és különösen Magyarország osztozik a nyitott kereskedelemmel kapcsolatos látásmódunkban.