A bírósági tájékoztatás szerint Nils Wahl főtanácsnok azt javasolta, hogy az uniós törvényszék ne fogadja be a magyar bíróság kérelmét, mivel az ügy hátterének ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a kérdésekre érdemi választ adhasson.

Az Országgyűlés a devizahitel-szerződésekre vonatkozó törvényében rendezte - az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó - tisztességtelen szerződési feltételek okozta elszámolási kérdéseket. Felvetődött azonban, hogy a jogszabályban rendezett elszámolási szabályok akadályt jelenthetnek azoknak a fogyasztóknak, akik további jogi eljárásokat folytatnának a deviza-hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Az akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint

• az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztésében,
• az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása,
• vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (törlesztőrészletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy állapítsa meg, a követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Jogi összhangról is kellene dönteni

A főtanácsnok hozzátette: arra az esetre, ha a bíróság nem értene egyet a javaslattal, az uniós bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. Erre ez esetben azért van szükség, mert az irányelv - a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva - lehetővé teszi a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését - tette hozzá.

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Unió Bíróságának bírái megkezdik az ügyben a tanácskozást, az ítéletet később hozzák meg.