Túlságosan sok álhír terjed a világhálón, különösen a közösségi médiafelületeken, ami választási időszakokban veszélyeztetheti a demokráciák működését. Egyebek mellett ezt mondta Emmanuel Macron néhány napja a sajtó képviselői előtt tartott újévköszöntő beszédében, hozzátéve, hogy a jelenség kezelésére a kormány valószínűleg új törvényt alkot.

A leendő jogszabály az államfő elképzelése szerint kötelezné az internetes szolgáltatókat, hogy tegyék átláthatóbbá működésüket, illetve meg kellene nevezniük finanszírozóikat is. Emellett az is lehetővé válna, hogy korlátozzák vagy egyenesen blokkolják az álhíreket közlő internetes oldalak elérhetőségét, de akár működésüket is felfüggeszthetik.

Az egyik legnagyobb kérdés egyelőre az, hogy

ki és milyen alapon határozza meg, hogy mi számít álhírnek.

Ezzel kapcsolatban Macron azt mondta, az lenne a jó, ha a kérdésben maga az újságíró szakma jutna dűlőre. Hozzátette ugyanakkor, hogy jó ötletnek tartja a Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi szervezet elképzelését, miszerint a szakma egyfajta bizonyítványt adna ki azon sajtóorgánumoknak, amelyek megítélésük szerint betartják az újságírás etikai alapszabályait.

Az államfő kezdeményezését számos újságíró és elemző veszélyesnek tartja a szólás- és sajtószabadságra. Van, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az 1881-es, többször módosított sajtótörvény már most is lehetővé teszi az álhírek vagy a rágalmazás büntetését, ezért nincs szükség újabb jogszabályra. Mások amiatt aggódnak, hogy

a mértékadó média és a kormány közösen cenzúrázhatja majd az amúgy elsősorban az interneten működő alternatív nyilvánosságot.

Ez utóbbi kapcsán az egyik francia újságíró arra emlékeztetett, hogy a migránsválság kezdetén az országos médiumok álhírnek, „fake news-nak” tartották azt a mára evidenciának számító tényt, hogy a menekültekkel együtt terroristák is beszivároghattak Európába.

Az aggodalmakat külön fokozza, hogy több baloldali országos napilap, például a Le Monde vagy a Liberation már több mint egy éve önszorgalomból tart fenn „dekóder”, illetve „detoxikáló” nevet viselő rovatokat, melyeknek éppen az a céljuk, hogy a konkurencia által közölt „álhíreket” leleplezzék, illetve megcáfolják.

Immár csaknem egy éve a már említett két napilap mellett több más média, köztük az AFP hírügynökség vagy a francia állami televízió együttműködik a Facebookkal és a Google-lel az „interneten terjedő álhírek kiszűrésében”. Ami azt mutatja, hogy a francia meghatározó újságírók egy része már jó ideje segít az álhírek szűrésében, így körükben az államfői kezdeményezés várhatóan nem ütközik különösebb ellenállásba.