eur:
408.07
usd:
375.09
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Autonómia-törekvések: Korzika is bejelentkezett

Autonómia-törekvések: Korzika is bejelentkezett

A korzikai regionális parlamenti választások első fordulójában legtöbb szavazatot elért, magát nacionalistáknak nevező pártszövetség hétfőn kezdeményezte a tárgyalások megnyitását a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárta, hogy elszakadásra törekedne.

"Nem ott tartunk, mint Katalónia, hanem Korzika emancipációjáért dolgozunk" - mondta a France Inter közszolgálati rádióban Jean-Guy Talamoni, a győztes szövetséget alkotó egyik párt, a függetlenséget szorgalmazók vezetője.

A vasárnapi első fordulót 45,4 százalékos támogatottsággal a függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica pártszövetség nyerte meg.

Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, de ilyen nagy arányú győzelemre sem a nacionalisták, sem a közvélemény-kutatók nem számítottak. Ez utóbbiak 35 százalékos eredményt jeleztek előre a nacionalistáknak.

A 234 ezer korzikai szavazó közül 54 ezren szavaztak a nacionalista pártszövetségre, amely az előző, 2015. decemberi választások óta megduplázta az eredményét és 20 ezer új szavazót állított maga mögé, miközben a hagyományos pártok a tavaszi parlamenti választásokhoz hasonlóan teljesen összeomlottak. A helyi jobboldal 14,97, a jobbközép Köztársaságiak 12,77, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság lendületben 11,26 százalékot ért el. A legnagyobb vesztesek azonban a baloldal és az utolsó helyen végzett, alig 3 százalékot elért Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe.

A jövő vasárnapi második fordulót biztosan nyerheti a nacionalista pártszövetség, az eredmény azonban részben az alacsony részvétellel magyarázható, amely 52,2 százalékos volt, 7,5 százalékkal szerényebb, mint a legutóbbi, 2015-ben tartott választás első fordulóján.

A pártszövetség motorjának az elemzők az autonómiapárti és mérsékeltnek tekintett Gilles Simeonit tartják, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek. Céljuk, hogy a jelenleg a szigeten létező két megyét a 2018 januárban megalakuló új közigazgatási egységben egyesítsék. Korzika legnépszerűbbnek tekintett politikusa hétfőn jelezte, hogy azonnal párbeszédet kezdeményez Párizzsal az autonómiatörekvésekről.

Az autonómiapártiak és a függetlenségpártiak három éven belül szeretnék megkapni a Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómia státuszát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva lépne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek.

A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.

Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.

"A nacionalisták tevékenységüket kizárólag demokratikus keretek között képzelik el, és azt mondják, hogy a korzikaiak fognak dönteni. Ha a korzikaiak nem akarnak függetlenséget akarnak, akkor nem is lesz függetlenség" - mondta hétfőn Gilles Simeoni. A függetlenségpárti Jean-Guy Talmoni elismerte, hogy a függetlenség gondolata jelenleg kisebbségben van, de ha "korzikaiak 10 vagy 15 év múlva azt akarják, akkor nem senki nem fog tudni ellenállni".

André Fazi politológus a France Info hírrádióban elmondta: a katalán politikai helyzethez hasonló válság kialakulásának jelenleg nincsenek meg a feltételei Korzikán, de a függetlenedési szándék elsősorban a francia kormány válaszain fog múlni. Az 1970-es években ugyanis a radikalizálódást olyan mérsékelt követelések váltották ki, mint például a korzikai nyelv fakultatív tanításának engedélyezése a helyi iskolákban.

A politológus szerint érthető, ha a francia kormány nem akar párbeszédet nyitni az autonómiatörekvésekről, miután azok a francia köztársaság alapjait érintenék. A korzikai autonómia megadásához pedig alkotmánymódosításra lenne szükség, ami háromötödös többséget igényelne a parlament két házában, a szenátusban és a nemzetgyűlésben. "Amennyiben viszont a kormány teljesen süket marad a váratlan választási eredményre, az biztos, hogy nagyon negatív reakciókat válthat ki Korzikán" - mondta a politológus.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×