Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Megállapodott a két párt

Több mint 12 órán át tartó tárgyaláson megállapodást kötött vasárnap késő este az Angela Merkel kancellár vezette német jobbközép CDU és bajor testvérpártja, a Horst Seehofer által vezetett CSU a menekültek befogadásáról, ezzel lezárult a pártszövetség csaknem két éve húzódó belső vitája.

A megállapodás részleteit a két pártelnök ismerteti hétfőn közösen sajtótájékoztatón.

A kiszivárgott részletek szerint a CSU által követelt évi 200 ezer fős menekültbefogadási felső határ gondolatát elvetették ugyan, de kölcsönös engedmények alapján olyan megállapodást kötöttek, amellyel mindkét párt tekintélye megőrzésével, arcvesztés nélkül zárhatja le a vitát.

A kompromisszumot rögzítő dokumentum szerint "azt akarjuk elérni, hogy a humanitárius okokból befogadott emberek (menekültek, menedékkérők, oltalmazottak és befogadottak, családegyesítéssel, áthelyezéssel és áttelepítéssel érkezők, leszámítva a hazajuttatottakat és az önként távozó menekülteket) száma ne haladja meg az évi 200 ezret".

Az országba érkező menedékkérőket különleges intézményekben, úgynevezett döntési és hazajuttatási központokban kell elhelyezni. A menedékkérőknek ezekben a központokban kell bevárniuk, hogy a menekültügyi hatóság döntsön kérelmükről. Az elutasított menedékkérőket közvetlenül ezekből az intézményekből kell visszajuttatni hazájukba.

Humanitárius szükséghelyzetben a kormánynak konzultálnia kell a szövetségi parlamenttel (Bundestag) arról, hogy miként kezelhetné Németország és az EU a menedékkérők esetleges tömeges beáramlását.

A rendszer másik alapeleme egy bevándorlási törvény, amely a menekültügytől függetlenül azt szabályozza, hogy milyen feltételekkel költözhetnek Németországba emberek az EU-n kívüli úgynevezett harmadik országokból azzal a szándékkal, hogy munkát vállaljanak.

A testvérpártok közötti további vitatott ügyekre is kiterjedő megállapodás után következhetnek az egyeztetések a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a liberális FDP-vel és a Zöldekkel. Ezek az úgynevezett szondázó megbeszélések várhatóan az október 15-ei alsó-szászországi tartományi választás után kezdődnek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×