Az elnöki hivatal sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.

Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Porosenko szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzéséve mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami "elengedhetetlen" a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában.

Az elnök hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt

"szigorúan betartsák" az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban.

"Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára" - hangoztatta Porosenko.

Az államfő felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna "európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)".

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-i kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat.

Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, Andrij Parubij házelnök szeptember 19-én írta alá, majd elküldte jóváhagyásra az államfőnek. Miután az államfő is aláírta, kihirdetik a hivatalos közlönyben, és ezzel hatályba lép. A törvény rendelkezése szerint az abban foglalt reformok 2018. szeptember 1-jétől lépnek életbe, a nemzetiségeket érintő része pedig 2020 szeptemberétől.

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvény ugyanakkor éles vitát váltott ki belföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos

Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.

A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.