Martina Dalic szerint meglepő, hogy Magyarország két ilyen dolgot összefüggésbe hozott egymással. Hozzátette: biztos benne, hogy a kétoldalú kapcsolatokban sikerül megoldást találni a problémára.

"Horvátországnak az a célja, hogy csatlakozhasson az OECD-hez, ahhoz a szervezethez, amelynek közel az összes uniós tagállam és a világ leggazdagabb országai is tagjai" - mondta a miniszter - aki egyben a kormány alelnöke is -, majd kiemelte: az OECD-tagság fontos, hogy Horvátország még jobban meg tudja erősíteni gazdaságát és felhasználhassa azt a tudást, amelyet a szervezet a tagjainak biztosít. "Ezért ragaszkodunk célunk eléréséhez" - húzta alá.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken közölte: Magyarország sem Horvátország, sem Románia csatlakozási kérelmét nem támogatja az OECD-be.

Románia esetében a marosvásárhelyi katolikus iskola bezárásával, Horvátország esetében pedig a MOL horvátországi beruházása körül kialakult helyzettel, valamint a MOL vezetőjével szembeni horvát magatartással indokolták a támogatás megtagadását - írta a KKM.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség(USKOK) szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Szlovénia a tagországok uniós nagyköveteinek szerdai ülésén jelentette be, hogy nem támogatja Horvátország OECD-tagságát.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint azzal, hogy Horvátország nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi döntőbíróság szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott júniusi ítéletét, megsérti a jogállamiságot és nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot. "Ezért nem felel meg a követelményeknek" - szögezte le.