"Nagyra értékelem magyar részről azt a megállapítást, hogy a szolidaritás elve fontos része az Európai Uniónak" – kezdte keddi dátumozású kétoldalas válaszlevele érdemi részét Jean-Calude Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke elöljáróban jelezte, hogy a közösség számára kiemelten fontos a külső határok védelme, és a bizottság igyekszik ehhez minden segítséget megadni. Ezt követően a testület elnöke több bekezdésen keresztül sorolja, Magyarország milyen segítséget kapott, vagy kaphatott volna éppen a határvédelemre, a migrációs helyzet kezelésére, ha például nem utasítja el, hogy Görögországhoz és Olaszországhoz hasonlóan migrációs frontországnak minősítsék.

Jean Claude Juncker arra emlékeztet, a szolidaritás ezen konkrét megnyilvánulása keretében 54 ezer embert vettek volna át Magyarországról a tagállamok, illetve 4 millió euró, 1,2 milliárd forint illette volna meg az országot. Hozzáteszi azt is, 2014-ben és 2015-ben több uniós ügynökségtől három sürgősségi alapból összesen 6,26 millió eurót, majdnem 2 milliárd forintot nyitottak meg Budapest számára, azonban a pénz harmadát nem használta fel. Nem mellesleg pedig a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban a magyar külső határok védelmére 40 millió euró, 12 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésére.

Jean Claude Juncker levelében megemlíti, hogy az Európai Határ- és Partiőrség jelenleg is 20 emberrel segíti a munkát a szerb határon, azonban Budapesttől mostanáig nem érkezett újabb kérés a személyi állomány növelésére.

Az Európai Bizottság elnöke úgy zárja levelét, ha Budapest ezen kívül is igényt tart további pénzügyi támogatásra a külső határok védelmére, a testület kész megvizsgálni a kérést, ahogy tette ezt Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország esetében is. Levelét azzal zárta, üdvözli hogy Magyarország „több Európát”, vagyis nagyobb közösségi együttműködést szeretne a migráció és a határvédelem ügyében. Hozzátette azonban, hogy a szolidaritás kétirányú dolog, az nem egy á la carte menü, amiből kimazsolázható a határvédelem ügye, de visszautasítható a menekültek áthelyezéséről hozott döntés, amit Magyarország az Európai Bíróságon támadott meg – írja Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett válaszlevelében az Európai Bizottság elnöke.