A Magyar Idők a Mastercard felmérését idézi, amely szerint a múlt év leglátogatottabb városainak csaknem fele Európában található. Az éllovas a pénzügyi központként is működő London, amely 2016-ban közel húszmillió utazót fogadott, a brit fővárost pedig Párizs, Barcelona és Amszterdam követi. Milánó hét és fél millió látogatóval a hatodik helyen áll, maga mögé utasítva a 7,1 millió utazót fogadó Rómát. Ezekben a nagyvárosokban nem csak az elképesztő történelmi és kulturális hagyaték a közös: valamennyit elárasztották a turisták. Az ország kulturális ügyekért felelős minisztere nemrég számos emlékhely és nevezetesség lezárását helyezte kilátásba a turistatömeg káros hatásai miatt. Dario Franceschini szerint elképzelhetetlen, hogy belépti díjat szedjenek a nagyvárosok előterében, így nem marad más megoldás, mint korlátozni a látnivalókhoz érkezők számát. A tárcavezető szerint talán ez sem elég:

ideje lenne megtanítani a turistáknak, hogy tartsák tiszteletben a nevezetességek történelmi jelentőségét.

Szemléltetésképpen: a világhírű Trevi-kút környékén nemrég rendőri ellenőrzést vezettek be, mert a Rómába érkezők gyakran a szökőkútban frissülnek fel, vagy a barokk emlékmű területén fogyasztják el ebédjüket. Sőt, a külföldiek sokszor meztelenül fürdenek a kútban, hogy Az édes élet című film ikonikus jelenetét imitálják. A szintén olaszországi Velencében ennél is vészjóslóbb a helyzet: a helyiek hosszú hónapok óta tüntetnek az érkezők ellen, és már tavaly nyáron „Turisták, menjetek haza!” feliratú szórólapokkal borították el a szelfibot- és hűtőmágnesárusoktól zsúfolt városközpontot. Velence vezetése próbál elébe menni a katasztrófának, idén nyáron például megtiltotta az újabb gyorséttermek és utcai ételárusok megjelenését a nevezetességek környékén, mert félnek, hogy a hátrahagyott szemétkupacok veszélybe sodorják az Adria királynőjének fennmaradását.

A hollandok inkább csendes forradalmat folytatnak a turisták ellen: az amszterdamiak hétvégente maguk mögött hagyják a várost, csak hogy ne kelljen szembesülniük az érkező idegenekkel. A mindössze nyolcszázezres lakosságú Amszterdam évről évre feljebb kúszik a népszerűségi listákon, tavaly már nyolcmillió látogatót fogadott, így nem csoda a városlakók rémülete.

"Amszterdam játszótérré változott. Minden héten mások a szomszédaim.

Szerencsére van vidéken egy kis házam, hétvégente oda tudok menekülni" – idézi a The Telegraph a városközpontban élő Bert Napot. A lapnak nyilatkozó amszterdami fiatalok szintén arról meséltek, hogy ha tehetik, kerülik a városközpontot, hiszen csak lépésben tudnak haladni, ráadásul a biciklire pattanó turisták is megnehezítik a dolgukat. Mint mondják,

az idegenek bele szeretnének kóstolni a holland életbe,

ami rengeteg nehézséget okoz, például sokszor akadályozzák a profi kerékpáros helyieket.

De pénzt hoznak

Nem szabad azonban megfeledkezni a pénz szerepéről, hiszen az előbb említett turisták is fizetnek az amszterdami biciklibérlésért. Kérdéses, hogy a népszerű nagyvárosoknak megéri-e nyelni egyet a turizmus korlátozása helyett. A Mastercard kutatásából ugyanis az is kiderült, hogy Hollandiában az idegenek tavaly több mint négymilliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek. A szenvedő olasz városok is jól jártak: Milánó és Róma összesen több mint kilencmilliárd dollárral gazdagodott. A Bank of Italy adatai szerint Róma idén már negyvenmilliárd eurót szedett ki a turistákból. A legtöbbet – közel hatmilliárd eurót – a németek költötték.