"Örömmel jelenthetem be, hogy olyan megállapodásra jutottunk, amely lehetővé teszi, hogy eljuttassuk az elnök asztalára a szankciókkal kapcsolatos törvényt" - mondta nyilatkozatában a republikánus szenátor.

Mint elmondta, a szenátusban kezdeményezni fogják az eredetileg június közepén már megszavazott, Oroszország és Irán elleni szankciók elfogadását, csakúgy mint azokét, amelyeket Észak-Koreával szemben dolgoztak ki a képviselőházban, s foglaltak bele abba a törvénycsomagba, amelyet a képviselők kedd este szinte egyhangú szavazással, 419 vokssal 3 ellenében hagytak jóvá.

A törvényhozók mostani megállapodásáig egyes szenátorok ellenezték az Észak-Koreával szembeni lépéseket, és úgy tűnt, hogy szeptemberre csúszhat a szankciós törvénycsomag június közepe óta halasztást szenvedő elfogadása. A megállapodás nyomán azonban a csomag várhatóan a képviselőházihoz hasonló támogatást élvez majd a szenátusban is, s ez biztosítaná, hogy könnyedén hatálytalanítsák az elnök esetleges vétóját.

Oroszország előzőleg szerdán arra figyelmeztetett, hogy az újabb amerikai szankciók törvénybe iktatása esetén asszimetrikus ellenlépéseket foganatosíthat az Egyesült Államokkal szemben. Az Európai Unió pedig kilátásba helyezte, hogy kész napokon belül fellépni az energiabiztonsági érdekeit sértő új amerikai szankciók ellensúlyozására.

A törvénycsomagban foglalt szankciók egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat. Az új szankciók európai vállalatokat is érintenek: nyolc olyan európai uniós vállalatot, amely részt vesz orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat-2 olajvezeték megépítésében.

Szakértők szerint emellett a törvényjavaslat "bebetonozza" az Oroszország elleni, eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely "jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát". A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.