Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta

Megvétózták a németek Erdogan hamburgi buliját

A német szövetségi kormány nem engedélyezi a július elején, a G20-csúcs alkalmából Németországba látogató Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, hogy Hamburgban tömegrendezvényt tartson.

A török fél hivatalos megkereséssel fordult nemrég a berlini vezetéshez, jelezve, hogy az államfő a G20-as csúcstalálkozó alkalmából beszédet kíván mondani honfitársai előtt Hamburgban, ám – amint a német külügyminiszter közleménye fogalmaz – Sigmar Gabriel már hetekkel ezelőtt megmondta német kollégájának, hogy ezt nem tartja jó ötletnek, mert a G20-csúcs miatt eleve nincs elég rendőr a rendezvény biztosítására, és egy ilyen rendezvény a német-török kormányzati konfliktusok miatt sem lenne ildomos.

Recep Tayyip Erdogant "fontos vendégként" természetesen a legnagyobb tisztelettel fogadják majd a hamburgi találkozón, de jelenleg ezen kívül semmi másra nincs lehetőség – tette hozzá a német külügyminiszter közleménye.

A szociáldemokrata párt politikusa kiemelte, hogy a német kormány – tehát a szociáldemokraták és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség koalíciója - egységes ebben a kérdésben.

Azonban a külügyminisztérium mindemellett javasolja a kancellárnak, hogy tájékoztassák az EU-n kívüli államokat arról, hogy Németország nem engedélyez számukra olyan kampányrendezvényeket, amelyek célja más országok belpolitikai konfliktusainak behurcolása Németországba. A Németországban élő törökök a német társadalomhoz tartoznak, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e német állampolgársággal, és "nem akarjuk, hogy ezeket az embereket lázítsák a hazájukban kialakult konfliktusok révén" - szögezte le Sigmar Gabriel.

Berlin és Ankara kapcsolata régóta igen feszült, részben a 2016 nyarán történt törökországi puccskísérlet nyomán Törökországban letartóztatásba helyezett német, illetve német-török kettős állampolgárok ügye miatt. A feszültséget tovább növelte, hogy Ankara megtagadta a német szövetségi parlament képviselőinek, hogy felkeressék az egyik dél-törökországi légi támaszponton, az Iszlám Állam nevű terrorszáervezet elleni koalíció tagjaként szolgáló német alakulatot, amire válaszként a német kormány a parlament támogatásával visszahívta Törökországból a német katonákat. Hasonló eset még nem fordult elő két NATO-tagország kapcsolatában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×