Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Újabb szövetségese lesz Orbánnak?

A radikális, bevándorlásellenes jelöltet választotta meg elnökévé a Finnországban koalícióban kormányzó, euroszkeptikus Finnek párt, ami várhatóan a párt nacionalista irányvonalának erősödését vonja maga után, a hárompárti kormány működésében pedig zavarokat okozhat.

A Finnek (korábbi nevén Igazi Finnek) a Jyväskylä városban szombaton megkezdett kongresszusán a küldöttek 56 százaléka szavazott Jussi Halla-aho európai parlamenti képviselőre, 37 százalék pedig a mérsékeltebb elveket valló Sampo Terhóra adta voksát. A pártot eddig a külügyminiszteri tisztséget betöltő, ugyancsak a mérsékeltebbek közé tartozó Timo Soini vezette.

A 2015-ös parlamenti választásokon még 17,7 százalékos támogatottsággal a második helyen befutó párt az áprilisi helyhatósági választásokon a szavazatok 8,8 százalékát szerezte meg.

A Finnek párt az utóbbi években enyhített nacionalizmusán és EU-ellenességén, ez tette lehetővé, hogy belépjen a kormánykoalícióba, viszont kiváltotta sok hűséges szavazójának dühét. 

"Ha vissza akarjuk szerezni a választók bizalmát, máshogy és jobban kell tennünk a dolgunkat. Agresszívabbnak és egyértelműbbnek kell lennünk, és azokról a témákról kell beszélnünk, amelyek megkülönböztetnek bennünket más pártoktól" - mondta a 46 éves Jussi Halla-aho a kongresszuson tartott, a televíziók által közvetített beszédében.

A politikus, aki azt akarja, hogy Finnország lépjen ki az Európai Unióból, már hétfőn találkozik Juha Sipila miniszterelnökkel. Kijelentette, hogy a bevándorláspolitika szigorítására fogja ösztökélni a kormánykoalíció másik két pártját, a Nemzeti Koalíciós Pártot és a Centrumpártot. Utóbbi két párt Európa-barát politikát folytat, támogatja az ország uniós tagságát, de a gazdasági, egészségügyi és önkormányzati reformok végrehajtásához szükség van a Finnek pártjára is. Jussi Halla-aho most jelezte, hogy nem ragaszkodik minden áron a koalíció fenntartásához.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×