"Egyelőre szimbolikusan, de mindenképpen jelentősége van annak, hogy először fordul elő az Európai Unió praxisában: egy intézmény, nevezetesen az Európai Parlament ilyen drasztikus irányba tesz lépést" - mondta el az InfoRádónak a Bruxinfo főszerkesztője azután, hogy a testület 393 igen, 221 nem és 64 tartózkodás mellett döntött az eljárás megindításának előkészítése mellett.

Nagy eséllyel egyébként nem egy "felrobbanó atombombáról" van szó

- tette hozzá Gyévai Zoltán. 

Az elemző a soron következő lépéseket ismertetve elmondta, hogy először az Európai Parlament állampolgársági, jogi bizottsága készít egy jelentést.

"Az a kérdés, hogy ennek mi lesz az iránya, mert nem feltétlenül kell arra a következtetésre jutnia, amit egyébként most mindenki gondol, hogy a hetedik cikket élesítsék be" - mutatott rá a főszerkesztő.

"De ha abból indulok ki, hogy elkészül egy jelentés, és az ebbe az irányba halad tovább, akkor visszakerül az ügy az Európai Parlament plenáris ülése elé. Ott csak abban az esetben nem áll le a folyamat, ha sikerül megszereznie a jelentéshez a kétharmados többséget.

Ha nincs meg a kétharmados többség, akkor az azt is jelenti, hogy az egész kezdeményezés hamvába hol abban a pillanatban"

- magyarázta az elemző.

"Ha viszont megvan a kétharmados többség, akkor annak a címzettje nagy eséllyel az Európai Bizottság lesz. E testületnek kell készítenie egy véleményt, amely a Tanács elé kerülhet. Csak ebben az esetben beszélhetünk arról, hogy a hetedik cikk első pontját kezdeményezték és beélesítették" - hangsúlyozta Gyévai Zoltán.

A Bruxinfo főszerkesztőjének értékelése szerint egyébként

a vártnál is nagyobb támogatást kapott a négypárti előterjesztés,

emiatt az Európai Néppárt saját határozat-tervezetéről már nem is szavaztak.

"Ez arra utal, hogy ez a helyzet bizony nem jött volna létre, ha az Európai Néppártból nem szavaztak volna át jónéhányan vagy nem tartózkodtak volna a szavazáskor. Miután az Európai Néppárt úgy foglalt állást, hogy a frakció tagjai saját lelkiismeretük szerint szavazhatnak, és tudjuk azt, hogy a belső ellentétek elég erősek, feltételezhető, hogy nagyon sokan átszavaztak vagy tartózkodtak. Már csak azért is, mert a négy említett frakciónak összesen 360 képviselője van, miközben 393 szavazattal ment át a javaslat" - világította meg.

Arra is kitért, ez mit jelent a jövőre nézve.

"Természetesen

ez a kétharmados többséget nem garantálja, de mindkét irányba elmozdulhat az inga"

- vélekedett Gyévai Zoltán.

"Elképzelhető, hogy az Európai Néppártnál úgy gondolják majd sokan, akik egyébként most megszavazták az indítványt, hogy ez elegendő büntetés volt, elég határozott figyelmeztetést intéztek Budapestnek, ezen túlmenni már nem feltétlenül áll az érdekükben" - jelezte a Bruxinfo főszerkesztője.