Az elmúlt két évben több mint kétszáz áldozatot követelő iszlamista merényletek miatt érvényben lévő rendkívüli állapot és a terrorkészültség ellenére a biztonsági helyzet a kampánynak meglepő módon nem volt meghatározó témája, azt sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg.

Ezenkívül a franciákat a felmérések szerint leginkább nyugtalanító gazdasági stagnálás és a tíz százalékos munkanélküliség miatt a jelenlegi politikai berendezkedés és az Európai Unió bírálata lett az elnökjelöltek fő témája.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel harminc százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, sem a jobboldal novemberi előválasztásán elsöprő győzelemmel megválasztott jobboldali jelölt, Francois Fillon, sem a megválasztott szocialista jelölt, Benoit Hamon nem volt képes a saját táborát összefogni, és mindkettő választóinak egy részét fokozatosan elhódították a szélsőséges erők, miközben a radikalizmus önmagában is erősödik a francia társadalomban.

A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben

valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg,

miközben a felmérések szerint a franciák hetven százaléka nem támogatná sem az EU-ból, sem az eurózónából történő kilépést.

Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.

Az utolsó felmérések szerint Macront a választók 24 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 21,5 százalékára számíthat.

Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet.

Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban.

A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 20 százalékára számíthat.

De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 19,5 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

Rajtuk kívül indul még a tíz százalékos támogatottság alá süllyedt szocialista Benoit Hamon, három jobboldali szuverenista jelölt, Nicolas Dupont-Aignan, Jacques Cheminade és Francois Asselineau , a párt nélküli, centrista Jean Lassalle képviselő, valamint a kommunista Nathalie Arthaud és a trockista Philippe Poutou, az Új Antikapitalista Párt jelöltje is.

Az erőviszonyokat azonban meghatározóan befolyásolhatja a csütörtök esti terrortámadás, amelytől mindenki tartott Franciaországban.

A leköszönő államfő mandátumát meghatározó terrorizmus, iszlamista fenyegetettség, a rendőri erők helyzete és kimerültsége, valamint az elhárító szervek hibái hirtelen ismét a felszínre kerültek és feltehetően a rendpárti, és a jelöltek közül legnagyobb kormányzati tapasztalattal és higgadtsággal rendelkező Francois Fillont segíthetik.

A 66 546 ezer választóhelyiség reggel 8 órakor nyitja meg a kapuit, a nagyobb városokban este 8 óráig lehet szavazni, máshol már 6, illetve 7 órakor lezárják az urnákat.

Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók.

Az exit-poll eredmények alapján hagyományosan a második fordulóba jutott két jelölt fotója pontban este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. A várható szoros eredmény miatt a közvélemény-kutatók ezt most nem garantálják este 8 órára, s azt is kilátásba helyezték, hogy három fotó fog megjelenni, mielőtt fokozatosan megérkeznek a biztosnak tekinthető részeredmények.

Az V. Francia Köztársaság nyolcadik államfőjét legkésőbb május 14-ig beiktatják, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma.