Az idézett források szerint erre főként az lehet a magyarázat, hogy a holland választások esetében nem a "győztes mindent visz" elve érvényesül, mint például az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tavalyi népszavazáskor vagy az amerikai elnökválasztáskor.

A választásokon 28 párt verseng a parlament alsóházának 150 helyéért, amelyek közül egyiknek sem nagyobb a támogatottsága 20 százaléknál,

a nyertesnek mindenképp koalíciót kell kötnie más politikai csoportosulásokkal.

A bevándorlás ellenes Szabadságpárt (PVV) megerősödése ugyan készpénznek vehető, a párt minden bizonnyal továbbra is ellenzékben fog maradni. A gyakran emlegetett "populista felkelés" helyett ugyanakkor a holland politika stabilitásának megőrzésére lehet számítani - írta a The Wall Street Journal című amerikai lap.

Mark Rutte holland miniszterelnök pártja, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) hosszú idő után nemrégiben átvette a vezetést a Szabadságpárttól. Előbbi egyes felmérések szerint azóta is az első helyen áll, az Een Vandaag holland televíziós csatorna viszont arról számolt be, hogy a két párt fej fej mellett áll.

A közvélemény-kutató intézetek felméréseit átlagoló legutóbbi adatok szerint a VVD 23-27 képviselői helyet szerezne meg a parlament 150 fős alsóházában, a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders vezette PVV pedig 19-23 mandátumra számíthat.

Bár magas a bizonytalanok aránya, jelen állás szerint a kereszténydemokraták (CDA) és a liberális D66 egyaránt 18-20, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) és a szocialisták 15-17, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 11-13, a Keresztény Unió (CU) pedig 5-7 helyhez jutna a törvényhozás alsóházában.

A kampány egyik legfőbb témája a bevándorlás volt, azonban az utóbbi napokban a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai pengeváltással is sokat foglalkoztak a pártok vezetői.

A török politikusok hollandiai kampányrendezvényeinek megakadályozása felett kirobbant botrány viszont sokak meglepetésére nem a PVV malmára hajtotta a vizet, a kormány határozott intézkedései inkább a VVD támogatottságát erősítették meg.

"Amikor egy országot hasonló dolgok érnek, az emberek hajlamosak felsorakozni a kormány mögött" - mondta Hans Gosling politikai szakértő a Trouw című újságnak.

A kormány kemény válaszintézkedéseire sokan úgy tekintenek, mint amelyekkel a határok lezárására, a Korán betiltására korábban ígéretet tevő Wilders vitorlájából akarják kifogni a szelet. Szakemberek szerint ez illeszkedik abba a trendbe, hogy a fősodorbeli pártok a Szabadságpárt támogatóit is elkezdték megpróbálni megszólítani a kampány során, a CDA például integrációra és a török állampolgárságuk feladására sürgette a Hollandiában élő törököket, Rutte pedig "alkalmazkodásra vagy távozásra" szólította fel a bevándorlókat.

Ennek a trendnek a kapcsán Wilders arra szólította fel a jobboldali szavazókat, hogy ne higgyék el a többi párt újdonsült keményvonalasságát. "Számos párt olyan szlogenekkel jön, mint a PVV, de a választások után nem fogunk többé ilyeneket hallani tőlük" - mondta.

Szakértők szerint a Brexit-népszavazást és Donald Trump megválasztását követően az úgynevezett protesztszavazók is inkább a fősodorbeli pártok közül választanak Hollandiában.

Miközben a nemzetközi sajtó Wildersre összpontosít, a holland közéletben sokkal kevésbé van jelen a Szabadságpárt. A pártvezér különböző okokból nem is tudott igazán kampányolni a választás előtt.

A PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy egyre többen elveszett szavazatnak tartanák a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy Wilders nézetei miatt a PVV várhatóan nem tud majd egyetlen másik párttal sem koalíciót kötni, s így valószínűleg továbbra is ellenzékben marad.

Az élbolyban meglehetősen kis különbség van a különböző pártok között, egyesek szerint bármelyikük győzelme bekövetkezhet, többen úgy vélik, hogy végül nem a két nagy esélyes valamelyike, hanem a CDA fogja kapni a legtöbb szavazatot, a kormányalakításhoz azonban még koalíciót is kell kötnie a nyertesnek, legkevesebb három másik politikai csoportosulással.

"Nagyjából már most lehet tudni, hogy fog kinézni az új kormány" - mondta Rens Vliegenthart, az Amszterdami Egyetem professzora, aki szerint jobbközép koalícióra kell készülni a VVD és a CDA vezetésével, valamint a D66 és a GroenLinks részvételével.