Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.63
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

A mostani kétszeresét kell védelmi kiadásokra áldoznunk

Az Egyesült Államok egyedül kétszer annyit fordít védelemre, mint a további 27 NATO-tagállam együttvéve. A múlt heti brüsszeli megbeszélésen a szövetség államainak tárcavezetői ismét elkötelezték magukat a kiadások növelése mellett.

Magyarország 2026-ig teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-kötelezettségét, vagyis kilenc éven belül a költések elérik a GDP 2 százalékát – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása idején.

A vállalás azt jelenti, hogy Magyarországnak a jelenlegi dupláját kell fordítania védelemre, legalábbis a NATO adatai szerint 2016-ban a bruttó hazai össztermék egy százalékát érték el a kiadások.

Nem Magyarország az egyetlen, amelyiknek ilyen jelentős növelést kell rövid időn belül végrehajtani, nagyjából 10 államnak van 1 százalék körül a GDP arányában jelenleg a védelemre fordított büdzséje. Luxemburgnak például mindössze 0,44 százalék. Izland viszont nem is szerepel a kimutatásokban, mivel nincs önálló fegyveres ereje, amire költeni tudna.

Sokkal könnyebb meghatározni azt, mely tagországok teljesítik a 28 állam közül a kiadási minimum kötelezettséget. Természetesen toronymagasan vezet, bruttó hazai összterméke 3,6 százalékos költésével az Egyesült Államok, amely 664 milliárd dollárt fordít ilyen célokra, összesen több mint kétszer annyit, mint a NATO további 27 tagállama. A két százalékot Amerikán kívül 4 állam éri el, illetve haladja meg, sorrendben: Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és Lengyelország.

Amennyiben a költéseket nézzük – amerikai dollárban – a második a sorban az Egyesült Királyság 60 milliárddal, ezt követi Franciaország 43,6 milliárddal, Németország 40,6 milliárddal. Olaszország 21, Spanyolország és Törökország 11-11 milliárdot költ védelemre. A többi tagállam 10 milliárdnál kevesebbet fordít haderejére, azonban a korábbi megállapodás szerint mindenki megkezdte a büdzsé bővítését – erre utalt Brüsszelben múlt héten a NATO-főtitkára.

„A védelmi kiadások hosszú időn keresztül tapasztalt csökkenése után fordulat következett be. Ma már rendelkezésemre állnak a frissített, 2016-os adatok. Ezekből pedig az derül ki, hogy a katonai kiadásokat 3,8 százalékkal növelték az európai és kanadai szövetségeseink múlt évben. Ez lényegesen nagyobb növekmény az előre tervezettnél, hozzávetőleg 10 milliárd dolláros pluszt jelent a védelmi kiadások terén” - mondta Jens Stoltenberg.

A NATO adatai szerint 2016-ban a 28 tagállam összesen 918 milliárd dollárt költött védelemre, ebből az európai államok 239 milliárdot, a két észak-amerikai ország 679 milliárd dollárt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×