Huszonkét évig tartó elnökség után Jammeh nem volt hajlandó elismerni, hogy a december 1-jén megtartott választást nem ő, hanem kihívója, Adama Barrow nyerte meg.

Barrow múlt héten ugyan Dakarba menekült attól tartva, hogy Jammeh erőszakkal próbálhatja megtartani hatalmát, de ragaszkodik hozzá, hogy csütörtökön - az eredeti terveknek megfelelően - beiktassák hivatalába. Szóvivője útján közölte, hogy ha Jammeh nem mond le az elnöki székről szerda éjfélig, akkor a beiktatási ceremóniát Gambia dakari nagykövetségén fogják megtartani.

Szenegálban - amely Gambia egyetlen szomszédja - nigériai és ghánai katonák továbbra is készenlétben állnak arra az esetre, ha katonai beavatkozásra lenne szükség a hatalomátadás biztosítása érdekében.

Mohamed Uld Abdelaziz mauritániai elnök még az utolsó pillanatban is próbálta rábeszélni gambiai kollégáját, hogy adja át békés úton a hatalmat megválasztott utódjának, de nem járt sikerrel. A szerdán késő este folytatott megbeszélésük után Abdelaziz mégis úgy vélte: talán van esély a békés megoldásra. Abdelaziz csütörtökön Macky Sall szenegáli elnökkel találkozik, hogy megoldást találjanak a gambiai válságra. Diplomáciai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa is határozatot készül elfogadni, amelyben felszólítanák a gambiai vezetőt a hatalom békés átadására.

Yahya Jammeh a választás után azzal hozakodott elő, hogy "megengedhetetlen hibák" csúsztak a választási bizottság munkájába, és új választások kiírását követelte. Jammeh azonban a "rendkívüli és példátlan" külföldi beavatkozásra hivatkozva kilencven napra szóló szükségállapotot hirdetett ki az országban kedden, szerdán pedig a gambiai parlament azonnali hatállyal három hónappal meghosszabbította elnöki mandátumát.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az év eleje óta mintegy 26 ezer gambiai menekült át a szomszédos Szenegálba attól tartva, hogy a belpolitikai válság véres konfliktus kirobbanásába torkollhat.