Infostart.hu
eur:
378.87
usd:
319.18
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia

Sarkozy kiesett a versenyből

Francois Fillon volt miniszterelnök nyerte meg a francia jobboldal elnökjelölt-állító választásának első fordulóját a szavazatok több mint kilencven százalékának összesítése alapján. A volt miniszterelnökre a vasárnapi előválasztáson részt vett francia állampolgárok 44,1 százaléka adta a voksát.

Második helyen áll Alain Juppé volt külügyminiszter és kormányfő 28,4 százalékkal, míg Nicolas Sarkozy volt államfő 20,7 százalékot kapott a majdnem teljesen összesített eredmények szerint.

Az exelnök nem jutott be a második fordulóba és azonnal elismerte vereségét, majd arra kérte választóit, hogy a november 27-i második fordulóban Francois Fillont támogassák, aki Nicolas Sarkozy államfősége idején öt évig a kormányt vezette.

"Úgy tűnik, Francois Fillon értette meg a leginkább azokat a kihívásokat, amelyek előtt Franciaország áll. Rá fogok szavazni (a második fordulóban). De a választóim szabadok, csak azt kérem tőlük, hogy ne menjenek a szélsőségek irányába" - mondta Nicolas Sarkozy. A volt államfő azt is bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak 10 228 választókörzetben rendezett előválasztást, amelyből eddig 9138-ban számolták össze az eredményeket, ez 3,7 millió szavazatnak felel meg - közölte a választást felügyelő párthatóság.

A visszafogott, komoly és felidegesíthetetlen ember hírében álló 62 éves Fillon az elemzők legnagyobb meglepetésére az utolsó héten zárkózott fel Nicolas Sarkozy és a sokáig élen álló volt külügyminisztere, Alain Juppé mögé, aki az előválasztás favoritjának számított, de végül csak a második helyen jutott be a második fordulóba.

Francois Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal - amely jelentős megszorításokat, a közszférában félmilliós leépítést és a 39 órás munkahét visszaállítását irányozza elő -, és a társadalmi kérdésekben is konzervatív intézkedéseket ígér "a liberális és a tekintélyelvű jobboldal szintéziseként". A bevándorlás "szigorúan minimálisra csökkentése" és a "nemzeti szuverenitás" helyreállítása is fő céljai közé tartozik, valamint az Oroszországgal való közeledést is fontosnak tartja.

A hét jelölt közül messze kiemelkedett az első három helyen végzett politikus, negyedik lett egyetlen nőként Nathalie Kosciusko-Morizet (2,6 százalék), Bruno Le Maire (2,4 százalék), a párton kívüli ultrakonzervatív jobboldalt képviselő Jean-Frédéric Poisson (1,5 százalék) és Jean-François Copé (0,3 százalék) előtt.

A részvételi arány meghaladta a szervezők várakozását, akik maximálisan 4 millió választóra számítottak, de délig már több mint egymillióan, délután 5 óráig pedig több mint 2,5 millióan jelentek meg a 10 ezer szavazóhelyiség hetven százalékában. A legtöbb helyen legalább egy órát, de volt ahol két órát is kellett várakozni a szavazni szándékozóknak, hogy leadhassák a voksukat.

Először rendezett minden választó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia jobboldal fél évvel az elnökválasztás előtt.

A baloldal öt évvel ezelőtti előválasztásának első fordulójában 2,6 millióan vonultak az urnákhoz, így a jobbközép Köztársaságiak által rendezett előválasztás részvételi aránya rekordnak számít.

A voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. Így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, egyes - szélsőségesnek tartott - nézetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.

Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×