eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Sarkozy kiesett a versenyből

Francois Fillon volt miniszterelnök nyerte meg a francia jobboldal elnökjelölt-állító választásának első fordulóját a szavazatok több mint kilencven százalékának összesítése alapján. A volt miniszterelnökre a vasárnapi előválasztáson részt vett francia állampolgárok 44,1 százaléka adta a voksát.

Második helyen áll Alain Juppé volt külügyminiszter és kormányfő 28,4 százalékkal, míg Nicolas Sarkozy volt államfő 20,7 százalékot kapott a majdnem teljesen összesített eredmények szerint.

Az exelnök nem jutott be a második fordulóba és azonnal elismerte vereségét, majd arra kérte választóit, hogy a november 27-i második fordulóban Francois Fillont támogassák, aki Nicolas Sarkozy államfősége idején öt évig a kormányt vezette.

"Úgy tűnik, Francois Fillon értette meg a leginkább azokat a kihívásokat, amelyek előtt Franciaország áll. Rá fogok szavazni (a második fordulóban). De a választóim szabadok, csak azt kérem tőlük, hogy ne menjenek a szélsőségek irányába" - mondta Nicolas Sarkozy. A volt államfő azt is bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak 10 228 választókörzetben rendezett előválasztást, amelyből eddig 9138-ban számolták össze az eredményeket, ez 3,7 millió szavazatnak felel meg - közölte a választást felügyelő párthatóság.

A visszafogott, komoly és felidegesíthetetlen ember hírében álló 62 éves Fillon az elemzők legnagyobb meglepetésére az utolsó héten zárkózott fel Nicolas Sarkozy és a sokáig élen álló volt külügyminisztere, Alain Juppé mögé, aki az előválasztás favoritjának számított, de végül csak a második helyen jutott be a második fordulóba.

Francois Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal - amely jelentős megszorításokat, a közszférában félmilliós leépítést és a 39 órás munkahét visszaállítását irányozza elő -, és a társadalmi kérdésekben is konzervatív intézkedéseket ígér "a liberális és a tekintélyelvű jobboldal szintéziseként". A bevándorlás "szigorúan minimálisra csökkentése" és a "nemzeti szuverenitás" helyreállítása is fő céljai közé tartozik, valamint az Oroszországgal való közeledést is fontosnak tartja.

A hét jelölt közül messze kiemelkedett az első három helyen végzett politikus, negyedik lett egyetlen nőként Nathalie Kosciusko-Morizet (2,6 százalék), Bruno Le Maire (2,4 százalék), a párton kívüli ultrakonzervatív jobboldalt képviselő Jean-Frédéric Poisson (1,5 százalék) és Jean-François Copé (0,3 százalék) előtt.

A részvételi arány meghaladta a szervezők várakozását, akik maximálisan 4 millió választóra számítottak, de délig már több mint egymillióan, délután 5 óráig pedig több mint 2,5 millióan jelentek meg a 10 ezer szavazóhelyiség hetven százalékában. A legtöbb helyen legalább egy órát, de volt ahol két órát is kellett várakozni a szavazni szándékozóknak, hogy leadhassák a voksukat.

Először rendezett minden választó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia jobboldal fél évvel az elnökválasztás előtt.

A baloldal öt évvel ezelőtti előválasztásának első fordulójában 2,6 millióan vonultak az urnákhoz, így a jobbközép Köztársaságiak által rendezett előválasztás részvételi aránya rekordnak számít.

A voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. Így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, egyes - szélsőségesnek tartott - nézetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×