Putyin kifejezte reményét, hogy a megválasztott republikánus párti amerikai elnökkel együtt tud majd működni abban, hogy kivezessék az orosz-amerikai kapcsolatokat a válság állapotából, megoldják a nemzetközi politika aktuális kérdéseit, és hatékony válaszokat találjanak a globális biztonság elleni kihívásokra. Közölte: biztos benne, hogy "a Moszkva és Washington közötti, az egyenlőségre, a kölcsönös tiszteletre és egymás álláspontjának reális figyelembevételére épülő pozitív párbeszéd kiépítése megfelel országaink népei és az egész nemzetközi közösség érdekeinek".
Az orosz elnök a nap folyamán, egy nagyköveti megbízólevél-átadási szertartáson kijelentette: Oroszország meghallotta Trump kijelentéseit arról, hogy kész a kapcsolatok helyreállítására, bár tudatában van a nehézségének. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viszony lefokozódása nem Moszkva hibájából következett be.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy Putyin "nem tapadt a képernyőre" a választások éjszakáján, és hogy azok eredményéről jelentésben számoltak be neki. Emlékeztetett, hogy az új elnök eskütételéig az orosz vezető hivatali partnere továbbra is Barack Obama, ezért Moszkva addig Trumppal az üdvözlő táviraton kívül semmilyen kapcsolatfelvételt nem tervez. Nem zárta ki, hogy a két elnök - Putyin és Obama - a hónap közepén találkozni fog az APEC perui csúcstalálkozóján.
Peszkov elmondta: Moszkvában az amerikai fordulat ellenére sem tervezik, hogy Washingtont is bevonják az ukrajnai válság megoldásáról tanácskozó "normandiai négyek" csoportjába.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte, hogy Moszkva kész lenne bármelyik elnökkel együttműködni, és hozzátette: "Nem tudom azt mondani, hogy partnerünk minden előző vezetője kiszámítható volt. (...) Sok szót hallottam, a tettek alapján fogunk ítélni, és a tettre tettel fogunk válaszolni".
Vjacseszlav Vologyin, az állami duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint a kétoldalú kapcsolatok nem nevezhetők barátinak, és kifejezte reményét, hogy a republikánus Trump győzelme után konstruktívabb párbeszéd alakulhat ki az Egyesült Államok és Oroszország között. Leszögezte, hogy az orosz parlament támogatni fog minden, ebbe az irányba mutató lépést.
Konsztantyin Koszacsov, a szövetségi tanács (felsőház) külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy Trump győzelme lehetőséget nyújt az orosz-amerikai viszony javulására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Trumpnak a konzervatív kongresszus kontrollja mellett kell majd kormányoznia, de úgy vélekedett, hogy így is mindenképpen jobb lesz mintha "Amerika reménytelensége, (Hillary) Clinton" került volna hatalomra. Emlékeztetett, hogy a lehetőségek ablaka 8 évvel ezelőtt, Barack Obama megválasztásakor is megnyílt, akinek ennek reményében elhamarkodottan ítélték oda a Nobel-békedíjat.
John Tefft moszkvai amerikai nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy az Oroszországgal fennálló viszony az új amerikai kormányzat egyik prioritása lesz, és hogy Ukrajna és Szíria továbbra is a kétoldalú megbeszélések tárgya marad.
Az orosz-amerikai kapcsolatokban Obama megválasztása után erős, hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodással is megpecsételt javulás következett be, amely - washingtoni érvelés szerint - azután kezdett ismét romlani, hogy Putyin 2012-ben visszatért az elnöki tisztségbe. Moszkva viszont úgy érezte, hogy Washington nem kezelte egyenrangú partnerként, és hogy más posztszovjet köztársaságokhoz hasonlóan Oroszországban is "színes forradalom" támogatásával kívánt rendszerváltást elérni. Ennek bizonyítékát a 2014-es ukrajnai fordulatban látta, amelynek nyomán, a helyi orosz ajkú lakosság referendumára hivatkozva, elcsatolta a Krím félszigetet és a Donyec-medencében támogatást nyújtott a szakadároknak.
Az ukrajnai beavatkozás nyomán Washington több szövetségesével együtt szankciókat vezetett be Moszkva ellen, amelyekre az élelmiszer-embargóval válaszolt. Tavaly az orosz légierő Bassár el-Aszad elnök oldalán beavatkozott a szíriai polgárháborúba, ami a fokozódó európai NATO-orosz szembenállás mellett már-már hidegháborús szintre fokozta a két ország közötti ellentéteket. A szembenállásban a demokrata elnökjelölt, Clinton a kemény vonalat képviselte.
Trump kampánynyilatkozataiban egyebek között az országát szilárd ellenőrzése alatt tartó, "igazi vezetőként" jellemezte Putyint, aki, mint mondta, sokkal népszerűbb hazájában, mint Obama, és 100 százalékos támogatásáról biztosította az orosz elnököt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni szíriai fellépésében.
"Úgy gondolom, hogy nagyon jó viszonyban leszek Putyinnal, és arra számítok, hogy nagyon jó viszonyban leszek Oroszországgal" - hangoztatta szeptemberben Trump.
Azt mondta, hogy se nem szereti, se nem gyűlöli Putyint, Clinton viszont gyűlöli az orosz elnököt, mert az "az ujja köré csavarta" őt Obamával együtt.
"Nem ismerem Putyint,sohasem találkoztam vele. Ő nem a barátom. De egyáltalán nem lenne rossz, ha az Egyesült Államok jóban lenne Oroszországgal" - fogalmazott.
Putyin, aki tagadta, hogy Trump lett volna a favoritja, de többször is pozitívan nyilatkozott róla, méltatva együttműködési szándékát. Az orosz elnök szerint Trump a hagyományos republikánus értékrendet követő választói réteget, az átlagjövedelmű átlagembereket képviseli, akik belefáradtak az évtizedek óta hatalmon lévő elitbe. Vlagyimir Putyin pozitív jelzőkkel illette Trumpot, kijelentve, hogy extravagáns stílusának célja az egyszerű szavazók megszólítása.
Az orosz elnök többször visszautasította azt az állítást, hogy Moszkva beavatkozik az amerikai elnökválasztásba.