A volt Jugoszláviának Tokióban, Bonnban, Bernben és New Yorkban vannak még - a jogutódlási folyamat lezajlásának hiányában - fennmaradt diplomata-ingatlanai, amelyek eladásáról a szlovéniai Kranjban egyeztek meg Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia képviselői.

A lap nem tért ki arra, hogy a hatodik volt jugoszláv tagköztársaság, Montenegró miért nem vett részt a kranji tárgyaláson, de a vagyonelosztás után feltehetően Belgrádnak és Podgoricának még tárgyalnia kell, ugyanis az utódlási tárgyalások megkezdésekor Szerbia és Montenegró még közös államot alkotott.

Az ingatlanok összértéke az újság információi szerint 42 millió dollár, ugyanakkor ezt az összeget tíz évvel ezelőtt állapították meg, így az utódállamok abban reménykednek, hogy akár magasabb összeget is kaphatnak az épületekért. Az eladási ár 39,5 százaléka a megállapodás értelmében Szerbiát illeti meg.

A volt Jugoszlávia 123 külföldi ingatlanából eddig 72-t osztottak szét, a maradék 51 sorsa egyelőre bizonytalan, ez utóbbiak többségét Szerbia használja, illetve tartja fenn.

A felek megállapodása szerint az eladásra vonatkozó felhívást a legjelentősebb lapokban, így a The Washington Postban és a The Economistban is közzéteszik. Az utódállamok képviselői legközelebb 2017 márciusában Belgrádban találkoznak újra, hogy a fejleményekről tárgyaljanak.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hivatalosan 1992-ben szűnt meg, miután Horvátország, Szlovénia, majd Macedónia és Bosznia is kilépett a szövetségi államból. Az egyik utódállam, amely már csak Szerbiát és Montenegrót foglalta magába, előbb Jugoszláv Szövetségi Köztársaságként, majd Szerbia és Montenegró államközösségeként élt tovább 2003-tól 2006-ig, Montenegró függetlenné válásáig.