A térség haderői jelentős mértékben elvesztették a harci képességüket és mozgékonyságukat – fogalmazott az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa. Csiki Tamás egyebek mellett ezzel indokolta, hogy a román védelmi minisztérium négykerék-meghajtású, legfeljebb 7,5 tonnás, páncélozott, négy utas szállítására képes járművek beszerzésére írt ki 82,5 millió euró értékű tendert. A szakértő a másik fontos tényezőnek az orosz–ukrán konfliktust tartja.

„Ebben nem egységes a megítélés Kelet-Közép-Európa társadalmaiban. Az, hogy ki mennyire érzi fenyegetésnek Oroszországot vagy az, hogy ilyen típusú, hagyományos konfliktusok esetleg kialakulhatnak a térségben. De az, hogy az instabilitás esélye megnő, és a katonai erő használatára visszatért több szereplő, például Oroszország, azt váltotta ki több országból – Lengyelország és a balti államok ennek kiemelkedő példái és a romániai társadalom is érez fenyegetettséget, bizonytalanságot –, hogy modernizálják a haderőt. A páncéltörő rakéták beszerzése döntően elrettentő célú, arra az esetleges, távlati, elméleti lehetőségre felkészülve, ha mégis fegyveres konfliktusra kerülne sor. Az ő értelmezésükben ez Oroszország, akkor ez átfogó védelmet nem jelent, de a veszteségeiket képes növelni.”

Az év elején a bukaresti védelmi tárca 93 millió eurós szerződést kötött az Eurospike német-izraeli konzorciummal páncéltörő rakétarendszerek beszerzéséről. A Hotnews a román haditengerészet egymillió eurós távvezérlésű gépfegyver-licitjéről is beszámolt, felidézve, hogy a román védelmi minisztériumnál egy másik, 188 millió eurós versenytárgyalás is folyamatban van két fregatt korszerűsítése és felfegyverzése érdekében.

„Nem mondanám azt, hogy Oroszország átfogó, fegyveres konfliktusra készülne, különösen nem NATO-tagállamok ellen. A balti államok és Lengyelország esetében is fontos különbség, és ez Romániára is igaz, hogy NATO-tagállam nem könnyen sodródik konfliktusba, nem támadják meg a kollektív védelem miatt. Ugyanakkor, ha a társadalomban van egy fenyegetettségérzet, illetve láthatóan vannak olyan konfliktusok, amelyek területi alapon zajlanak; szeparatizmus, az ellenük való fellépés megkövetelheti esetleg a katonai erő alkalmazását is, erre készülnek az államok.”

A NATO-kötelezettségeinek és legfőbb stratégiai szövetségesének, az Egyesült Államok elvárásainak megfelelve Románia tavaly vállalta, hogy 2017-ig a hazai össztermék legalább két százalékára növeli védelmi kiadásait.