A mintegy egyórás értekezleten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc mellett szó esett a Floridában terjedő zikavírusról és - újságírók kérdéseire adott válaszaiban - a republikánus elnökjelöltről, Donald Trumpról is.

Az elnök leszögezte, hogy az Iszlám Állam Szíriában és Irak területén az elmúlt több mint egy esztendőben nem volt képes nagyobb szabású terrorakciót végrehajtani. Az elnök ugyanakkor elismerte, a térségben a dzsihadistákra nehezedő nyomás arra késztette őket, hogy fokozzák a két ország határain kívüli támadásokat. Obama hozzátette: a terrorszervezet még mindig képes magához vonzani embereket és terrorakciókra ösztökélni őket.

Elmondta, az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció hírszerzése Szíriában és Irakban komoly eredményeket ért el, és a koalícióban résztvevő erők, élükön az Egyesült Államokkal, továbbra is agresszív harcot folytatnak a terroristák ellen. Leszögezte, ennek ellenére a koalíciós erők még messze vannak attól, hogy felszabadítsák a dzsihadisták szíriai fellegvárát, Rakkát, és az iraki központjukat, Moszult.

Obama erőteljesen bírálta Oroszországot a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsimet támogató katonai szerepvállalása miatt, és úgy vélte, megkérdőjelezhető Moszkva elkötelezettsége a tűzszünet iránt. Az amerikai elnök azzal vádolta a damaszkuszi kormányt, hogy megsérti a fegyvernyugvást.

A szíriai rendezést illető, esetleges amerikai-orosz együttműködést firtató újságírói kérdésre válaszolva Obama azt fejtegette, hogy Washington egyelőre még nem tudja, bízhat-e Moszkvában és Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési hajlandóságában. "Ezért először meg kell vizsgálnunk, hogy lehetséges-e valódi tűzszünet" - mondta. "Oroszország talán nem képes ezt elérni, vagy azért, mert nem akarja, vagy azért, mert nincs akkora befolyása Aszadra. Ezt mérlegelnünk kell" - tette hozzá. Obama "gyilkos rezsimnek" nevezte Aszad elnök rendszerét, aki szerinte tönkretette Szíriát.

Az elnök közölte azt is: az Egyesült Államok továbbra is támogatja a líbiai kormányt az Iszlám Állam elleni küzdelemben.

Obama az NBC televízió munkatársának kérdésére válaszolva azt mondta: könnyen lehet, hogy az Egyesült Államokban vannak kisebb, úgynevezett alvó terrorista sejtek, amelyek aktivizálódhatnak.

Az Iránnak fizetett 400 millió dollárról Obama fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az nem váltságdíj volt az éppen aznap szabadon bocsátott négy amerikai fogolyért. Az Egyesült Államok soha nem fizet váltságdíjat, mert ezzel további túszszedő akciókat bátorítana - szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a 400 millió dollár kifizetését januárban nyilvánosságra hozták. Hangsúlyozta azt is, Teherán mindeddig pontosan betartotta, illetve tiszteletben tartotta az atomalkuban foglaltakat, s ezt még a megállapodás legnagyobb ellenzője, Izrael is elismerte.

Újságírói kérdésekre válaszolva Obama "nevetségesnek" minősítette a Donald Trump republikánus elnökjelölt által hangoztatott vádat, miszerint a választást elcsalnák. Bejelentette, hogy Trump - a törvényi előírásoknak megfelelően - Hillary Clinton demokrata elnökjelölthöz hasonlóan, a választásokat megelőzően megkapja a bizalmas hírszerzési jelentéseket, azért, hogy győzelme esetén bármelyikük "felkészülten léphessen hivatalba". Obama hangsúlyozta azt is, ha valaki elnök akar lenni, akkor "el kell kezdenie elnökként viselkedni, vagyis ha megkapja a hírszerzési beszámolókat, akkor azok tartalmát ne terjessze".

Obama kitért a Floridában terjedő zikavírusra is. Megnyugtatott mindenkit, hogy bár a betegség megelőzésére szánt pénzösszeg gyorsan fogy, a kormányzat rendkívül komolyan veszi a vírus terjedését. Igaz, tette hozzá, szakemberek szerint nem kell tartani a Miamira korlátozódó megbetegedések országos járvánnyá szélesedésétől.