Tiltakozásul Szaiki Akitaka japán külügyminiszter-helyettes hajnali 2 órakor bekérette a kínai nagykövetet, és kifejezésre juttatta, hogy Tokió eltökélt területének védelmében.

Sajtójelentések emlékeztetnek rá, hogy kínai járőrhajók a múltban is többször beléptek a környező vizekre, de a határövezetben most először fedeztek fel kínai hadihajót.

A japán védelmi minisztérium közlése szerint a határzónában három orosz hadihajót is beazonosítottak. Feltételezik, hogy ez nem véletlen, de a két esetet - mint a kormány szóvivője utalt rá - külön-külön kezelik. Moszkvától diplomáciai csatornán keresztül kérnek majd magyarázatot.

A kínai Honvédelmi Minisztérium közleményében kifejezte, hogy Japánnak nincs alapja kifogást emelni a kínai fregatt "törvényes" jelenléte miatt. Hozzátette, hogy a Tiaojü/Szenkaku-szigetek Kína területéhez tartoznak, a kínai haditengerészetnek pedig minden joga megvan arra, hogy kínai vizeken végezzen manővereket.

A szóban forgó szigetcsoportot Peking és Tokió egyaránt a sajátjának tekinti, de a második világháborút követő, 1951-es San Franciscó-i Békeszerződés értelmében, amelyet Kína nem írt alá, az Egyesült Államok átruházta az igazgatás jogát Tokióra. Peking az 1943-as Kairói Nyilatkozatra hivatkozva követeli vissza a szigetek feletti fennhatóságot.

Épp a lakatlan szigetek 2012-es - japán kormány általi - államosítása volt a meghatározó oka annak, hogy mára a kínai-japán kapcsolatok történelmi mélypontra zuhantak.

Tokió és Peking a legfrissebb fejleményeket egyaránt úgy értékelte, hogy a feszültség fokozódásáról árulkodnak.

Szuga Josihide kormányzati szóvivő bejelentette, hogy a miniszterelnöki hivatal válságkezelő központjában külön kapcsolattartó egységet hoznak létre. Abe Sindzó kormányfő "éberségre" adott utasítást a felelős japán szerveknek, valamint arra, hogy tartsanak szoros kapcsolatot a minisztériumokkal, a kormányzati ügynökségekkel és az Egyesült Államokkal.