eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Az osztrák elnökválasztáson magasabb a részvételi arány az első fordulónál

Magasabb a részvételi arány az osztrák elnökválasztáson az első fordulónál Bécsben és több tartományban is.

Magasabb részvételi arányt jeleztek Bécsben a vasárnapi ausztriai elnökválasztáson, mint az első fordulóban, délelőtt tíz óráig a választásra jogosultak 13,67 százaléka adta le voksát, két százalékkal többen, mint az első fordulóban - közölte Bécs város illetékes tanácsosa délelőtt. Zsúfoltabb szavazóhelyiségekről számoltak be Salzburg városából, Alsó- és Felső-Ausztria tartományból is.

Andreas Mailath-Pokorny ismertetése szerint április 24-én Bécsben tíz óráig ez az arány 10,82 százalékos volt.

Salzburg városában is többen mentek el szavazni, mint négy hete. Vasárnap 11 óráig 24 százalékkal többen voksoltak, mint április végén ugyanebben az időben - közölte a helyi illetékes.

"Meglehetősen jónak" értékelte a szavazásra jogosultak hajlandóságát a választási hatóság alsó-ausztriai illetékese vasárnap délelőtt. A tartományok közül Alsó-Ausztriában járulnak legtöbben az urnák elé, mintegy 1,3 millióan ebben a tartományban szavaznak. Április végén 77 százalék adta le voksát, amely kilenc százalékkal volt az országos átlag felett.

A választás országszerte kilenc választókörzetben zajlik, a körzetek a kilenc ausztriai tartományt fedik le. A szavazáson mintegy 6,4 millió osztrák állampolgár vehet részt. Bécsben és Felső-Ausztriában egyaránt 1,1 millió választópolgárt várnak a szavazáson való részvételre. A szavazásra jogosultak fele ez utóbbi két tartományból és Alsó-Ausztriából adja le voksát. A legkevesebben, 220 ezren, Burgenlandban járulnak az urnák elé.

A tartományok szavazóhelyiségei eltérő időpontokban lesznek nyitva, azonban mivel az utolsó szavazóhelyiség délután 17 órakor zár, az első hivatalos részeredmények ekkorra várhatók.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak közül mintegy 900 ezren levélben voksolnak. Áprilisban mindösszesen félmillióan éltek ezzel a lehetőséggel. A szakértők szerint szoros eredmény esetén a levélben leadott szavazatok is befolyásolhatják majd a végeredményt.

A május elején bemutatott adatok szerint a bizonytalanok száma még igen magas volt: 22 százaléknyian, vagyis 1,4 millióan még nem tudták, kire fogják adni a voksukat.

Vasárnap késő délelőtt mindkét induló leadta voksát. A Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen Bécsben, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer lakóhelyén, a burgenlandi Pinkafőn (Pinkafeld) szavazott.

Miután az április 24-én tartott első fordulóban a hat jelölt közül senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt valamelyikére lehet voksolni.

Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnák elé. A legutóbbi, 2010-es választásra a szavazásra jogosultak 54 százaléka ment el, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező voksolást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent: 1992-ben még 85, 1998-ban 75, 2004-ben pedig már csak 72 százalék ment el szavazni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×