eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Merkel szerint a legfontosabb feladat az uniós külső határ védelme

Angela Merkel német kancellár sikeres tanulási folyamatnak nevezte a nemzetközi menekültválság eddigi kezelését csütörtökön Berlinben. A politikus a WDR német regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényének egyik pódiumbeszélgetésen szólalt fel.

A legfontosabb feladat az uniós külső határ védelme, hogy "mi magunk dönthessünk arról, kit akarunk befogadni, és kit nem". Azonban a külső határ védelmét is meg kell tanulni védeni, különösen, ha az a tengeren húzódik - tette hozzá.

Ha valamennyi európai akarná, "akkor sem tudnánk minden menekültet befogadni", ezért a menekülésre késztető okok kezelését is meg kell tanulni - tette hozzá a kancellár.

Angela Merkel elismerte, hogy a Törökországgal kötött megállapodás bizonyos függőséget jelent az uniónak, de szerinte tudomásul kell venni: Európa nem teheti meg, hogy "egyszerűen bezárkózik, és azt mondja, nem érdekli, ami körülötte történik".

Törökország nem kap vízummentességet, ha nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanezen a fórumon. Hangsúlyozta, nem aggódik a menekülthullám közös kezeléséről kötött megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt.

"Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik" - mondta.

Ha Recep Tayyip Erdogan török államfő nem változtat hozzáállásán, a végén neki kell majd megmagyaráznia választóinak, hogy miért nem utazhatnak szabadon az EU-ba. "Ez az ő problémája lesz, nem az enyém" - emelte ki a brüsszeli bizottság elnöke.

A menekültügy reformjára tett bizottsági javaslatokról szólva aláhúzta, hogy szolidárisan részt kell venni a terhek finanszírozásában mindazon tagállamoknak, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától. Az EU "nem büfé, hogy mindenki kedvére válogasson, azt kell enni, ami azt asztalon van" - mondta.

Jean-Claude Juncker egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy katasztrófa lenne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. Hasonlóan vélekedett Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, aki szerint vannak tagállamok, amelyek ugyan nem kacérkodnak a kilépés gondolatával, de hasonló fenntartásaik vannak az EU-val szemben, mint Nagy-Britanniának. Ezért a Brexit nagyban megnehezítené az EU működését.

A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a populisták előretörése jelzés, amely azt mutatja, sokan tartanak a "kontrollvesztéstől", a korlátozatlan bevándorlástól, az idegen érdekek érvényesülésétől és a káros hatású idegen kultúrák túlsúlyba kerülésétől.

A populisták ezekre a félelmekre építik politikájukat, ellenségképeket gyártanak, és "nagyon egyszerű" és téves válaszaik arról szólnak, hogy a világ "fekete-fehér", a megoldás pedig a bezárkózás a nemzeti keretek közé - mondta Steinmeier.

Haszontalan a vita a Brüsszel által erőltetett kvótarendszerről, mert a menekültek nem Szlovákiába akarnak menni - hangoztatta Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, és figyelmeztetett, hogy a kvótarendszer ügye kikezdheti az EU erős lakossági támogatását, és hangsúlyozta, a pozsonyi vezetés nem hagyhatja figyelmen kívül a menekülteket elutasító lakosság "gyakorlatilag egyhangú véleményét".

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy vélte, a kvótarendszer a szolidaritás kifejeződése, a szolidaritás pedig "nem olyan, mint egy kolbász, nem lehet felszeletelni".

"Teljes egészében megvan, vagy egyáltalán nincsen" - monda a szocialista politikus.

A többi között hozzátette: ha egy ország kultúrájának védelmére hivatkozva utasítja el 1600 menekült befogadását, akkor "valami egészen másról lehet szó".

Jean Asselborn elmondta, szerinte nem lehet a menekültválság terheit mind Németországra helyezni, és az európai alapértékek sérelmét okozná, ha nem valósulna meg a kvótarendszer.

Egyben a világ legtermészetesebb dolgának nevezte, hogy az uniós tagállamok a menekültek automatikus elosztását jelentő rendszer működtetésével segítenek egymásnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×