Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
339.61
bux:
138394.1
2026. november 20. péntek Jolán

Lengyelország vitatja a Velencei Bizottság előzetes véleményét

Lengyelország vitatja a Velencei Bizottságnak a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről készített előzetes véleményét - mondta el csütörtökön Witold Waszczykowski külügyminiszter, arra az állásfoglalásra utalva, amelyet tárcája átnyújtott az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének.

A Velencei Bizottság február elején a lengyel külügyminisztérium kérésére indította meg vizsgálatát. A lengyel külügyi tárca honlapján szerda este közölték, hogy átnyújtották az előzetes bizottsági véleményhez fűződő lengyel álláspontot, annak tartalmát azonban nem ismertették.

Beszámoltak arról is, hogy a bizottság pénteken kezdődő strasbourgi ülésén Lengyelországot miniszterhelyettesi szintű küldöttség képviseli majd.

A bizottsági állásfoglalás-tervezetét március elején kiszivárogtatta a Gazeta Wyborcza című lengyel balliberális napilap. A kiszivárogtatott tervezetben az ET szakértői testülete "alkotmányos válságról" beszél, s figyelmezteti a varsói kormányzatot arra, hogy az alkotmánybíróságot megbénító új reformok milyen kockázatokat hordoznak a jogállamiság szempontjából.

Waszczykowski csütörtök reggel a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta: az átadott lengyel válasz "vitázó jellegű". Kilátásba helyezte: a lengyel küldöttség Strasbourgban azt az álláspontot képviseli majd, hogy a lengyel alkotmánybíróság körüli vita "a jogi kereteken messze túllépve, politikai jellegűvé vált". Waszczykowski szerint a lengyel alkotmánybíróság helyzetét csak "politikai úton, kompromisszumok révén lehet megoldani, nem pedig jogi értelmezések révén, hiszen a jog félreértelmezhető".

A lengyel alkotmánybírósági vita a tavaly októberi parlamenti választások előtt kezdődött, amikor a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását, és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság azonban eddig csak kettőnek a beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.

A taláros testület szerdán alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi, vitatott módosítását. Az új, PiS-többségű parlamentben elfogadott jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek.

A lengyel kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testület e heti tárgyalását, az alkotmánybírák szerdán közzétett ítéletét pedig puszta közleménynek minősítette, elutasítva annak megjelentetését a kormány által kiadott jogi közlönyben, s ezzel a hatályba léptetését is.

A Velencei Bizottság szombaton teszi közzé véleményét, s ezt figyelembe veszi majd az Európai Bizottság is, amely a lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×