Ausztria és a találkozón részt vevő kilenc balkáni ország közös nyilatkozatot fogadott el arról, hogy határozottan csökkenteni kell a migrációs áradatot a Balkánon - közölte Johanna Mikl-Leitner a találkozó szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Az osztrák fővárosban a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia - illetékesei tartanak konferenciát a migrációs válság lehetséges megoldásairól az osztrák kormány képviselőivel.

Bécsben megállapodtak arról is, hogy Macedóniát "teljes mértékben" támogatják. Ausztria ezzel összefüggésben bejelentette, hogy húsz főre emeli a macedón határ őrizetének megerősítésére felajánlott rendőrök számát - közölte a belügyminiszter. Kijelentette: "az unió túlélése" múlik azon, hogy sikerül-e megoldani a menekültkérdést.

A múlt héten Ausztria, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Szlovénia rendőrségeinek vezetői megegyeztek arról, hogy további szigorításokat vezetnek be a migránsok ellenőrzésére: a menekülteket közös erőkkel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Az intézkedés szerint a szóban forgó országok szakembereket küldenek a görög-macedón határra, hogy segítség macedón kollégáikat a személyazonosság megállapításában és a regisztráció elvégzésében, majd minden ország ellenőrzötten, saját területén szállítja tovább a migránsokat egyik pontról a másikra.

Sebastian Kurz külügyminiszter hangsúlyozta: a konferencia összes résztvevő állama a közös európai megoldás mellett áll ki, azonban ennek hiányában nemzeti intézkedésre kényszerülnek.

Ausztria egészen egyszerűen túlterhelt - jelentette ki a tárcavezető.

A megállapodás értelmében a balkáni útvonalon a "védelemre szoruló" menekültek haladhatnak át, arról pedig az egyes országok döntenek, hogy ki számít annak. A hamis papírokkal érkező embereket már a határon visszafordítják és közösen egyeznek meg a menekültek regisztrálásának szablyairól is.

A Kurier című osztrák lap által ismertetett dokumentum szerint a megbeszélésen részt vevő illetékesek kijelentették, hogy a védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell védelmet nyújtani. Kiálltak amellett, hogy az európai országoknak egyenlő arányban kell viselniük a menekültügyi terheket, azonban a korlátozott befogadási és ellátási lehetőségek miatt, valamint a lehetséges stabilitási kockázat miatt nem lehet a menekülteket ellenőrizetlen mennyiségben befogadni.

A megállapodásban szerepel az is, hogy a menekültjog nem jogosít fel arra, hogy szabadon lehessen megválasztani a célországot. Továbbá, hogy a menekültáradat csökkentésével enyhíteni kell a tranzitországokra eső nyomást is, fokozni kell az együttműködést és a kölcsönös támogatást, valamint közös szabályrendszer alapján kell kitoloncolni a menekülteket.

Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter szerint a konferencia az utolsó lehetőség arra, hogy közös megoldást találjanak. Kijelentette: Szlovénia nem lehet áldozata az északi országok politikájának, sem a déli országok intézkedéseinek, amelyek szerint ott egyszerűen továbbengedik a menekülteket.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint az egyetlen fenntartható megoldás a közös európai megoldás, azonban ennek hiányában Szerbia mindent olyan lépést támogat, amelyet Németországot, Ausztriát és Svédországot, vagyis a menekültáradat fő terheit viselő országok tesznek.