Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Németország elutasítja az Ausztriában bevezetett napi kontingens intézményét

Németország elutasítja a menedékkérők belépésére Ausztriában bevezetett napi kontingens intézményét, és kifogásait előterjeszti az uniós belügyminiszterek következő értekezletén - mondta a német belügyminiszter vasárnap az ARD országos közszolgálati televíziónak.

Thomas de Maiziere az osztrák szabályozásról szólva hangsúlyozta: nincs rendben, hogy Ausztria azt mondja, hogy naponta "3250 menedékkérő továbbmehet Németországba".

"Ez rossz jelzés, a szám nagyon-nagyon magas, ezt nem fogadjuk el" - jelentette ki a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy az ügyet szóvá teszi a február 25-ei belügyminiszteri tanácsülésen.

A balkáni migrációs útvonalon tervezett változtatásokat biztonsági okokból is elfogadhatatlanoknak nevezte. Rámutatott, hogy a nem EU-tag Macedónia nem tud menedékkérőket regisztrálni az erre szolgáló Eurodac uniós informatikai rendszerben.

Hangsúlyozta: "nincs rendben, ha néhány ország úgy gondolja, hogy megoldhatják a problémát azzal, hogy a menedékkérők továbbterelésével és ellenőrzésük elhagyásával további terheket helyeznek Németországra."

Thomas de Maiziere hozzátette, nem tudni, hogy a bejelentett intézkedéseket valóban végrehajtják-e, de az biztos, hogy Németország "tartósan nem tűri el", ha mások a kárára próbálják megoldani a gondjaikat.

Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy a menedékkérőket hétfőtől közösen regisztrálják a macedón-görög határon.

Ausztriában pénteken vezettek be új szabályokat a menedékkérők beléptetésére, az előírás szerint a hatóságok napi 80 menedékjogi kérelmet fogadhatnak be, és naponta 3200 olyan embert engedhetnek be az országba, akik nem Ausztriában, hanem valamely szomszédos államban akarnak menedéket kérni.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×