Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Hevesen vitáztak az amerikai republikánus elnökjelöltségre pályázók

Hatodszor rendezték meg csütörtök este a republikánus elnökjelölt-aspiránsok nyilvános televíziós vitáját az Egyesült Államokban. Hét politikus ezúttal a dél-karolinai Charleston városában állt a kamerák és a meghívott közönség elé. A vitát a Fox-televízió két munkatársa moderálta.

Az amerikai elemzők előzetes kommentárjai Donald Trump és Ted Cruz nagy összecsapását jósolták, s a csaknem két és félórás vitát valóban a milliárdos üzletember Trump és a texasi szenátor Cruz vitája határozta meg. De valamennyi politikus élénken vitázott: nem csupán Barack Obama elnök és a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsainak, kiváltképp Hillary Clinton nézeteivel és elképzeléseivel, hanem egymással is. Jeb Bush, volt floridai kormányzó a vita egyik pillanatában fontosnak is tartotta leszögezni: bár vitáznak egymással, de valamennyien azt akarják, hogy Amerika újra nagy legyen, s valamennyien egyetértenek abban, hogy ez csakis republikánus elnökkel lehetséges.

A hét vitázó politikus Trumpon, Cruzon és Bushon kívül Marco Rubio floridai szenátor, Chris Christie, New Jersey állam és John Kasich, Ohio állam jelenlegi kormányzója, valamint Ben Carson, visszavonult idegsebész-professzor volt.

A megvitatott témák között az amerikai elnök e héten elmondott évértékelő beszéde, az Obama általi fegyverviselési és -vásárlási szigorítás, az amerikai gazdaság helyzete, a jelenlegi és a jelöltek szerint követendő amerikai külpolitika szerepelt. Valamennyi résztvevő bírálta az Obama-kormányzat politikájának sok elemét. John Kasich például túlzónak tartotta az Obama évértékelőjében az amerikai gazdaság jó állapotáról elmondottakat, arról beszélt, hogy a gazdaság helyzete valójában jóval borúsabb, és a gazdaságélénkítéshez adócsökkentést javasolt arra az esetre, ha ő lenne az elnök. Trump az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokat kritizálta, erőteljesebb amerikai érdekérvényesítést szorgalmazva, Marco Rubio pedig azt fejtegette, hogy Obama nem jobbítani akarja Amerikát, hanem megváltoztatni, és ez szerinte nem helyes politika.

A leghevesebb vita Donald Trump és Ted Cruz között robbant ki. Trump ugyanis azt állítja, hogy Cruz nem is lehetne elnök, mert az alkotmány szerint csakis az Egyesült Államokban született állampolgár választható meg az ország elnökévé, Cruz azonban - bár amerikai édesanyától, de - a kanadai Calgary városában látta meg a napvilágot. Ted Cruz visszavágása: John McCain sem indulhatott volna pár évvel ezelőtt, hiszen ő Panamában született, ahol az édesapja a Csatorna-övezetben teljesített szolgálatot, s hasonlóképpen külföldön született a négy évvel ezelőtti republikánus elnökjelölt, Mitt Romney is, akinek a szülei Mexikóban (is) voltak mormon misszionáriusok.

Az elnökjelöltséget ambicionálók megvitatták a menekültkérdést, a globális terrorizmus elleni küzdelem ügyét, s az amerikai nemzetbiztonság helyzetét. Többen - köztük a volt floridai kormányzó, Jeb Bush - Trump szemére hányták muszlim- és bevándorlóellenes kijelentéseit, mire Trump azzal válaszolt: a menekültek igazi arcát nem az a kutató jelenti, aki Obama elnök feleségének vendégeként részt vett az évértékelő beszéden. "Hol vannak a menekültek között a nők, a gyermekek? Én azt látom, hogy életerős férfiak jönnek" - fogalmazott Trump. Egyúttal megvédte korábbi álláspontját, miszerint le kellene állítani a szíriai menekültek befogadását, mert - ahogyan fogalmazott- "trójai falovak".

Valamennyi résztvevő kárhoztatta az Obama-kormány külpolitikáját, amely szerintük gyöngévé tette Amerikát. Ted Cruz az amerikai matrózok minapi iráni fogva tartását hozta fel e gyöngeség példájaként, Chris Christie New Jersey-i kormányzó Irán kapcsán azt mondta, hogy "ellenségeinkkel is tárgyalnunk kell, de meg kell értetnünk velük, hogy a mi türelmünk is véges", Jeb Bush szerint "ellenségeink immár nem félnek tőlünk, visszavonultunk, újra kell építenünk haderőnket". Jeb Bush azt is leszögezte, hogy egy republikánus elnöknek Tel-Avivból Jeruzsálembe kell áthelyeznie az amerikai nagykövetséget. Jeb Bush egyébként azt mondta: Hillary Clinton elnöksége nemzetbiztonsági katasztrófa lenne.

A hét elnökjelölt-aspiráns vitája előtt három másik republikánus elnökjelölt-aspiráns is vitázott Charlestonban: Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt vezetője, Mike Huckabee, Arkansas állam volt kormányzója és Rick Santorum, volt pennsylvaniai szenátor. Utóbbi azzal ajánlotta magát a választók figyelmébe, hogy ismerkedjenek meg vele a Google hírkereső segítségével.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×