Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Luxembourg az unió leggazdagabb országa

Továbbra is Luxembourg az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 28 tagú közösségben a nyugat-európai nagyhercegség.

Ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott jelentésből, amely a tavalyi végleges adatokat is tartalmazza.

Nincs változás abban sem, hogy 2012 és 2013 után tavaly is Bulgária volt az Európai Unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került 68, illetve 63 százalékos eredménnyel.

Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 134 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.

Összesen 11 tagállamban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (131 százalék), Ausztria (130 százalék), Dánia (125 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (110 százalék), Nagy-Britannia (109 százalék) és Franciaország (107 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (91 százalék), majd sorrendben Csehország (85 százalék), Málta (84 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (78 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (76 százalék) Litvánia (75 százalék) és Görögország (73 százalék) következik.

A maradék hat ország közül Lengyelországban és Magyarországon az egy főre jutó GDP egyaránt 68 százaléka volt az uniós átlagnak. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 59, Romániában 55, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxembourg az első, az EU-s átlag 141 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 51 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxembourg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (122 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (115 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Hollandia (113 százalék), Franciaország (112 százalék) és Svédország (111 százalék).

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 12 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Görögország (83 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (81 százalék), Málta (79 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék).

A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 68 százalékkal, majd Lettország következik 65 százalékkal, Magyarország 63 százalékkal, Horvátország 60 százalékkal, Románia 57 százalékkal, végül pedig Bulgária 51 százalékkal.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás területén az előző három év során nagyjából stabil volt a teljesítmény az országokban. Mindazonáltal 2012-höz képest egyértelmű javulás mutatkozott a balti köztársaságokban, Csehországban és Szlovákiában, Csökkenés pedig Olaszországban és Cipruson.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Zabolátlanul pörög a Trump-tornádó – Önként és dalolva eldobta az egyik leghatásosabb fegyverét Washington?

Zabolátlanul pörög a Trump-tornádó – Önként és dalolva eldobta az egyik leghatásosabb fegyverét Washington?

A legtöbben talán Mark Carney kanadai miniszterelnök új világrendről szóló beszédére fognak emlékezni az idei Világgazdasági Fórumról, jóllehet a második világháború után, az Egyesült Államok által kiépített „liberális” nemzetközi renddel való szakítás gondolata egyáltalán nem újdonság. Az erre utaló amerikai szándékot 2025-ben Marco Rubio külügyminiszter egyértelműen megfogalmazta, a második Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági stratégiája pedig részletesen taglalta. Bár az még nem teljesen egyértelmű, hogy mi jöhet a régi után, Donald Trump hivatalban töltött első éve alapján többen arra figyelmeztetnek: a káosz közepette úgy tűnik, Washington eldobta az egyik legfontosabb világpolitikai „fegyverét”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×