Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Davutoglu: erkölcsi okok miatt lőtték le az orosz vadászgépet

A török légierő azért lőtte le másfél héttel ezelőtt a szíriai-török határ térségében a Szu-24-es orosz vadászbombázót, mert erkölcsileg nem engedhette meg, hogy a gép átrepüljön Törökország területén a türkmének lakta szíriai területek bombázása előtt - közölte pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Bakuban.

Ankarai vezető szájából most először hangzott el, hogy nem a török légtér megsértése, hanem más okból lőtték le a repülőt.

Davutoglu a bakui diplomataakadémián tartott beszédében ismét kijelentette: a török légierő nem tudta, hogy orosz katonai gépet vett célkeresztbe. Megismételte a már korábban is hangoztatott ankarai álláspontot, hogy a gépet török légtérben lőtték le, és Ankara nem fog bocsánatot kérni ezért, mert saját határát védte.

A török légierő F-16-os vadászgépe november 24-én lőtte le az orosz Szu-24-es vadászbombázót. Moszkva azt állítja, hogy a gép Szíria felett repült. A gépet ért találat után mindkét pilóta katapultált Szíria légterében, de egyiküket a lázadók agyonlőtték.

A másik pilótát szíriai és orosz különleges egységek menekítettek ki a harci övezetből. Az incidens Szíria északnyugati részén, Latakia tartományban történt, ahol türkmén lázadócsoportok harcolnak a szíriai kormányerőkkel, az orosz bombázások pedig utóbbiakat támogatták. Helyszíni jelentések szerint az orosz bombázások következtében romokban hevernek a térségbeli türkmén falvak, több ezren hagyták el otthonukat, és kerestek menedéket Dél-Törökországban.

Ahmet Davutoglu megalapozatlannak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentését, hogy Törökország "hátba döfte" Oroszországot.

"Ebben az esetben mi is mondhatjuk, hogy a légterünket megsértő gép minket döfött hátba" - jegyezte meg.

A török miniszterelnök leszögezte, hogy Oroszország nem fogja térdre kényszeríteni országát a gép lelövésére válaszul foganatosított gazdasági szankciókkal. Davutoglu a két ország közötti nyitott párbeszéd folytatása mellett foglalt állást.

"Ne kezdjünk hibegháborús időket idéző kampányokat, üljünk le, és vitassuk meg a fennálló problémákat. (...) A török és az orosz nép között nincsenek semmilyen problémák. Mindig is különös gonddal ügyeltünk az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokra, és úgy gondoljuk, hogy most mindenképpen nyitva kell tartanunk a kapukat a párbeszédre" - mondta Ahmet Davutoglu.

A szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül. A szíriai türkmének török népcsoportok leszármazottai, akik az első világháborút megelőzően telepedtek meg a mai Szíria területén, amely addig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mindenekelőtt a mai Aleppó és Latakia tartományban, valamint Damaszkusz vonzáskörzetében élnek, nagyszámú arab és kurd népességgel együtt. A javarészt szunnita muszlim türkmének anyanyelve a török és az azerbajdzsáni nyelv.

Nemzetközi szervezetek és szakértők 140-200 ezerre becsülik a közösség lélekszámát. A török sajtó viszont több mint 1,5 millió türkménről tud, akik a török néppel szoros kulturális rokonságban állva ápolják hagyományaikat. Törökország e kisebbség védhatalmának tartja magát.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×