Úgy tűnik, most már tényleg révbe ért a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi, több évtizedes küzdelme után a Mianmarban a hétvégén tartott demokratikus választás eredményeképpen az egykori katonai juntához közel álló kormánypárt megsemmisítő vereséget szenvedett.

A választási bizottság két nappal a szavazás után, ma tette közzé az első hivatalos részeredményeket: a parlament 440 fős alsóházának első 54 választott mandátumából 49-et szerzett meg az Aung San Suu Kyi vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű ellenzéki párt. A regionális törvényhozásokban az eddigi ismert 107 képviselői hely közül 97-et birtokol az NLD, és mindössze három helyi képviselője lesz a mianmari junta visszavonult tábornokait tömörítő, kormányzó Szövetségi Szolidaritás és a Fejlődés Pártjának.

"Valószínűleg megszereztük az elérhető parlamenti helyek mintegy 75 százalékát, ami már elegendő ahhoz, hogy önállóan alakítsunk kormányt, ehhez a mandátumok legalább 67 százaléka szükséges" - mondta még a részeredmények bejelentése előtt a BBC-nek a történelmi jelzőkkel illetett választás után adott első interjújában a Nobel-díjas ellenzéki, aki pártjával 1990-ben már egyszer ért el ilyen elsöprő győzelmet. Akkor fél évszázadnyi katonai diktatúra után tartották meg az első választásokat. Bár pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért a mandátumok 81 százalékát szerezte meg, röviddel a választások után a hadsereg a hatalom átadása helyett bebörtönözte a párt legtöbb tagját. Aung San Suu Kyi az elmúlt 20 évből 15-öt házi őrizetben töltött. Most abban bízik, más lesz a helyzet.

"Más időket élünk, az emberek is megváltoztak azóta, sokkal jobban foglalkoztatja őket a politika, mint 25 évvel ezelőtt, de a 2012-es kampányidőszakhoz képest is. És ne felejtsük el a tömegkommunikációban lezajlott forradalmat, az emberek böngészhetnek a világhálón, azonnal értesülnek róla, hogy mi történik.

Megnehezült a dolguk azoknak, akik szabályozni szeretnék az életünket" - mondta az ellenzéki vezető, aki legutóbb 2013 szeptemberében járt Magyarországon és tartott előadást a Corvinus Egyetemen. Akkor beszélt a 2008-ban elfogadott, véleménye szerint a világ egyik legnehezebben módosítható alkotmányáról, ami a törvényhozási helyek 25 százalékát fenntartja a katonaság delegáltjainak.

Az alaptörvényen pedig csak a szavazatok több mint háromnegyedével lehet változtatni. Ráadásul a hadseregparancsok nevezi ki a három kulcsfontosságú, jelentős pénzeszközöket felemésztő minisztérium - a belügyi, a védelmi és a határvédelmi tárca - vezetőit, és a katonaság a legfontosabb vállalatok ellenőrzésével a gazdaságot is a kezében tarthatja. Az alaptörvény ráadásul lehetővé teszi, hogy a hadsereg bizonyos feltételek mellett újra átvegye a hatalmat - tehát különösen törékeny a mianmari demokratikus átalakulás, mivel a katonaság kénye kedve szerint változtathat a feltételeken.