Az Eurogroup, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa hétfői ülésén nem hagyta jóvá az összeg folyósítását, mert Görögország nem teljesített minden feltételt.

A vita most konkrétan arról folyik, hogy mi legyen az az összeghatár, amely alatt a hitelező nem foglalhat le egy ingatlant a hátralékos jelzálogkölcsön-tartozás fejében. A hitelezők korlátlan jogokat akarnak adni a hitelező bankoknak, míg a görög kormány azzal érvel, hogy így kilakoltatások áradata indulna meg, és tízezrek vesztenék el ingatlanjukat, akkor, amikor az ország migránsok százezreinek biztosít ellátást és fedelet.

Ciprasz támogatást kapott a francia pénzügyminisztertől is. Adósvédelmi szabályok Franciaországban és Németországban is vannak és "furcsa többet követelni Görögországtól, mint ami a hitelező országokban van" - mondta Michel Sapin.

Az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF nyáron hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították.

A csomagban 25 milliárd eurót irányoztak elő négy görög bank feltőkésítésére, de az EKB felmérése szerint a bankok tőkeszükséglete csak 14,4 milliárd euró, ezért Görögországnak nem lesz szüksége mind a 86 milliárd euró lehívására.

Októberben is folytatódott a fogyasztói árak csökkenése Görögországban. A görög statisztikai hivatal kedden közölte, hogy a fogyasztói árindex 0,9 százalékkal mérséklődött tavaly októberhez képest, valamivel lassabb ütemben, mint az előző hónapban. A kormány előrejelzése szerint a tavalyi 1,4 százalék után az idén már csak 0,5 százalék lesz a defláció, jövőre pedig már 1,3 százalékos inflációt várnak. Görögországban 36 hónapja tart a defláció, minthogy a bérek és nyugdíjak csökkentése és a nagyszabású elbocsátások miatt drasztikusan visszaesett a vásárlóerő és a kereslet.

Görögország a válság évei alatt GDP-je negyedét elvesztette, részben a hitelezők által követelt megszorító intézkedések következtében. A görög hazai össztermék a második negyedévben a fogyasztás és az export megélénkülésének köszönhetően 0,9 százalékkal bővült.

Az Európai Bizottság múlt héten közzétett őszi prognózisa szerint azonban az ország a tavalyi 0,7 százalékos növekedés után visszasüllyed a recesszióba, és a hazai össztermék az idén 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal zsugorodik. A bizottság májusban még 0,5 százalékos növekedést prognosztizált erre az évre.