Az iszlamista gyökerű, konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon elért sikere miatt az "Európai Unió arra kényszerül, hogy büszkeségét háttérbe szorítsa és tegye a szépet a túl nagy egóval rendelkező" Erdogan elnöknek - mutatott rá Natalie Martin, a brit Nottingham Trent Egyetem Törökország-szakértője. Az európaiak egy olyan partnerrel fognak tárgyalni, aki "nagy árat követel majd az együttműködésért" - tette hozzá.

Törökország - ahol több mint kétmillió menekült tartózkodik - már a vasárnapi választások előtt jó alkupozícióban volt a menekültválsággal küzdő Brüsszellel folytatott tárgyalásokon, s az addigi licitet emelve jelentős pénzügyi segítséget, valamint a vízumliberalizációs folyamat felgyorsítását követelte az uniótól a migránsok feltartóztatásáért cserébe.

Sinan Ülgen, a Carnegie Europe alapítvány kutatója szerint a mostani helyzetben pedig Törökországnak nincs más dolga, mint hátradőlni és megvárni, amíg az EU igent mond a követeléseire. Ankara időközben azt is jelezte, hogy továbbra is időszerűek európai integrációs törekvései, dacára annak, hogy a 2005-ben megkezdett uniós csatlakozási tárgyalások a török-uniós kapcsolatok lehűlése miatt az utóbbi években semmit nem mozdultak előre.

Bár Törökország az EU tagja szeretne lenni, egyre jobban távolodik azoktól a kritériumoktól, köztük az emberi jogok helyzetének javítására vonatkozó elvárástól, amelyeket a csatlakozási tárgyalások folytatásának feltételéül szabtak neki - állapította meg Natalie Martin, aki szerint "fölöttébb valószínű", hogy az ország irányítása még tekintélyelvűbb lesz, többek között a szólásszabadság terén.

Brüsszel múlt héten már aggodalmának adott hangot, amiért a török rendőrség megrohamozott két, ellenzékhez közel álló televíziós csatornát. "Mint minden más, az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országnak, Törökországnak is garantálnia kell az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a szólásszabadságot is" - hangsúlyozta az EU diplomáciai szolgálata.

Anne-Marie Le Gloannec, a párizsi Sciences Po intézet kutatási igazgatója szerint a világon a legnagyobb számban Törökországban találni bebörtönzött újságírókat, és Oroszország mellett innen érkezik a legtöbb panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), ami jól mutatja az ankarai vezetés antidemokratikus jellegét.

Le Gloannec szerint az EU most egy igen összetett helyzetben van, hiszen úgy kell körülrajongania Törökországot, hogy közben rettentően kritikusnak kell maradnia vele szemben. Brüsszel nem várhat el sokat az unióhoz való csatlakozásért küzdő Szerbiától és Montenegrótól úgy, hogy közben elnéző egy olyan demokráciával, amely valójában nem is létezik - jegyezte meg a szakértő, Törökországra utalva. Az igazgató asszony nehezményezi az uniónak ezt a "szánalmas cinizmusát", amely a migránsáradat feltartóztatásának szándékából ered.

Jól szemlélteti ezt a Brüsszelben érzett kellemetlen állapotot a török választásokkal kapcsolatban hétfőn kiadott rövid közlemény, amelyben az EU kifejezi együttműködési óhaját a török kormánnyal, miközben azt is megjegyzi, hogy előbb még szeretné megvárni a nemzetközi megfigyelői értékeléseket a választások lebonyolításával kapcsolatban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hangsúlyozta, hogy a török választási kampányt erőszak árnyékolta be, továbbá elítélte a médiumok szerkesztőségi függetlenségébe való beavatkozást az iszlamista-konzervatív rezsim részéről.

Egyes megfigyelők szerint azonban az sem kizárt, hogy Erdogan a mostani megerősödött pozíciójában hajlamosabb lesz a kompromisszumra. Az új kormány újraélesztheti a kurd lázadókkal való békefolyamatot, ami segíthet az európaiakkal való kapcsolatok elsimításában - mondta Sinan Ülgen, aki szerint a Ciprussal fennálló és az uniós csatlakozási folyamat egyik kerékkötőjének számító vitában sem zárhatók ki az előrelépések.

A German Marshall Fund brüsszeli irodájának vezetője, Ian Lesser úgy látja, hogy Európa és az Egyesült Államok a török elnök eddigi politikai pályafutását elnézve némi gyanakvással tekint a török voksolás eredményére. A nemzetközi partnerek nagyon közelről fogják figyelni, hogy ezek a választások vajon megerősítik a tekintélyelvű tendenciákat vagy új fejezetet nyitnak Törökországban, amellyel "Európának még sok közös ügye" van - mutatott rá Lesser.