Kihirdette a közterületi reklámok elhelyezését jelentősen átalakító rendeletet a Tisza-kormány. A november 3-i Magyar Közlönyben megjelent szabályozás a reklámeszközök elhelyezését, fennmaradását és átalakítását egyaránt érinti, így a reklámcégek mellett az érintett ingatlantulajdonosoknak és önkormányzatoknak is feladatot ad – írja a Portfolio.
A lépést a kormány azzal indokolta, hogy a cél a településeken és a kivezető utak mentén kialakult reklámzaj csökkentése. A rendelet azonban a jogszerűtlenül kihelyezett eszközök eltávolításán túl a korábban engedélyezett reklámfelületek számának csökkentését is kifejezetten célul tűzi ki.
Az új szabályok az óriásplakátok, a hátulról megvilágított backlight felületek, a cityboardok és a digitális billboardok elhelyezését meghatározott övezetekhez kötik.
Ilyenek a gazdasági területek, a nagy bevásárlóközpontok és kereskedelmi területek különleges övezetei, valamint bizonyos logisztikai és sportterületek. Az ezekkel közvetlenül határos utak érintett szakaszain is lehetőség marad az elhelyezésre. A rendelet a gyalogos-aluljárókban és a metró területén is megengedi reklámeszközök telepítését.
A felsorolt nagy reklámfelületek meglévő állományának fennmaradását is ezekhez a területi feltételekhez igazítják. Vagyis önmagában az, hogy egy plakát korábban szabályosan került a helyére, nem biztosítja a további használhatóságát.
Új, görgős rendszerrel több hirdetést váltogató rollup óriásplakátot és forgólamellás prizmát egyáltalán nem lehet majd elhelyezni.
A meglévők ugyanakkor a rendeletben megengedett területeken fennmaradhatnak.
Tetőreklámként is csak olyan megoldás helyezhető el,
amely különálló betűkből, számokból vagy grafikai jelekből áll, és a külső körvonalát is ezek az elemek adják. A meglévő tetőreklámként működő óriásplakátok és nagyméretű egyedi reklámeszközök fennmaradását külön feltételekhez kötik.
Ezek csak nagyvárosias lakóterületen, vegyes és gazdasági területeken maradhatnak meg:
- egy épület tetején legfeljebb két reklámeszköz lehet;
- magasságuk legfeljebb öt méter lehet;
- együttes reklámfelületük nem haladhatja meg a 200 négyzetmétert;
- digitális billboard és digitális nagyméretű egyedi reklámeszköz nem maradhat fenn tetőreklámként.
A homlokzati reklámhálók és reklámponyvák eltávolítását a rendelet indoklása szintén az új szabályozás következményei közé sorolja.
A tűzfalra festett reklám ugyanakkor megengedett marad, az önkormányzat által meghatározható településképi követelmények mellett.
A digitális reklámeszközökön sem jelenhetnek meg hirdetések este 10 és reggel 6 között. Ugyanebben az időszakban a hanghatással működő reklámeszközök hangszórója sem üzemelhet. A digitális felületeket környezeti fényérzékelővel és automatikus fényerő-szabályozással kell ellátni. Nappal legfeljebb 6000, naplemente és este tíz között, illetve reggel hat és napfelkelte között legfeljebb 1500 kandela/négyzetméter fénysűrűség engedélyezett.
A reklámeszköz mozgótartalmat nem jeleníthet meg, a digitális felületen pedig egy rögzített képnek legalább tíz másodpercig változatlanul kell látszania. A statikus képek közötti korlátozott vizuális átmenetre külön kivételt határoztak meg.
A rendelkezés november 11-én lép hatályba, ettől különkell kezelni a meglévő reklámeszközök rendezésének határidejét.
A korábban elfogadott törvényi rendelkezés szerint az országos és helyi követelményeknek nem megfelelő reklámeszközöket tulajdonosaiknak saját költségükön, legkésőbb 2026. december 31-ig el kell távolítaniuk. Ha egy eszköz átalakítással vagy korszerűsítéssel megfelelővé tehető, a településképi bejelentési eljárást kell év végéig kezdeményezni.
A szabályozás előkészítését már korábban szakmai vita kísérte. A Magyar Reklámszövetség közterületi tagozata szeptemberi állásfoglalásában támogatta a reklámzaj csökkentését és a jogszerűtlen felületek felszámolását, a tervezet akkori formáját azonban elutasította. A szervezet szerint a jogszerűen telepített állomány átalakításához legalább hároméves átmenetre lenne szükség, a nagyobb beruházási értékű digitális és backlight eszközöknél pedig legalább öt évet tartott indokoltnak. Megismételt gazdasági és versenyhatás-vizsgálatot is kért.




