Csizmazia Gábor elmondta: több helyen még számolják a szavazatokat, de mind a két háznál a demokrata többség megvan. Az alsóházi ráadásul határozott többség, így „kék hullámról” is beszélhetünk. Eddig a republikánusoknak volt itt többségük.

„A demokraták alsó hangon 20-25-ös többséggel zárhatnak, majd meglátjuk, hogy mennyi lesz. Egyébként ez nem rendkívüli, az elmúlt 100 évben többnyire úgy átlagosan 20 fős többséggel zártak a demokraták”

– mondta.

Hozzátette: ez még nem fájna annyira a republikánusoknak, mert erre fel voltak készülve lelkiekben. Ami fájdalmasabb, az a szenátus, ahol várhatóan lesz egy 55 fős többségük a demokratáknak. A magabiztos többség mindkét házban elegendő ahhoz, hogy megnehezítsék a Trump elnökség következő két évét.

A demokraták hagyományosan republikánus terepeken is nyerni tudtak, ezek közül Csizmazia Gábor Észak-Karolina, Dél-Karolina, Texas, illetve Kansas államot emelte ki.

„Nagyjából ez a forgatókönyv körvonalazódott, csak ugye senki nem merte biztosra állítani, mert hibahatáron belül volt a legtöbb mérés, és nem lehetett tudni, hogy akik nem szerepelnek a közvélemény-kutatásokban, ők elmennek-e szavazni, és hogy milyen számban fognak részt venni a választásokon a különböző államokba” – fogalmazott.

Kiemelte: a közvélemény-kutatási adatok pontatlanok voltak, a papírformánál rosszabb eredmény született.

„A republikánus vereség okait majd kielemzik, de a felmérésekből is lehetett látni korábban, meg egyszerűen a közhangulatból is, hogy az iráni háborúnak, illetve a Trump-i vámpolitikának a gazdasági hatásai voltak azok, illetve következményei, amelyek igazából fájtak az amerikaiaknak”

– mondta.

Arról is szólt, hogy az a mandátum, amit 2024-ben Donald Trump és a republikánusok szereztek, az már egy eleve nem túl rózsás gazdasági helyzet javítására irányult. A Trump-adminisztráció nem tudta lenyomni az inflációt sem.

Kifejtette: Donald Trump sok helyen valószínűleg el is érte, hogy „a szavazólapon legyen”, mivel több államban is azt hangoztatta: mindenki tegyen úgy, mintha róla szólna a szavazás. Ezzel pedig a demokratákat is elég komolyan tudta mobilizálni.

„Bár ez félidős választás volt, egyértelműen kijelenthető, hogy Donald Trump személyéről is szólt”

– mondja az elemző.

Példaként megemlítette: a szenátorválasztáson Maine államot elvitték a demokraták. Ide egyébként el sem ment Donald Trump, ami a republikánusok számára kedvező volt, mert Susan Collins, a republikánus jelölt, egy politikai túlélőnek számít, aki nem egy Trump által támogatott jelölt ilyen értelemben.

Hasonló a helyzet mondjuk Georgia államban, ahol demokrata jelölt nyerte a kormányzóválasztást, aki viszont korábban Atlantának volt a főpolgármestere, ám amikor zavargások voltak, elhagyta a várost. Ilyen embert általában nem szokás, függetlenül a párt politikai hátterétől, előléptetni kormányzóvá, tehát alapvetően nem minősült kifejezetten erős jelöltnek.

Csizmazia Gábor mindezzel kapcsolatban azt mondta: a kormányzói széket mindkét esetben azért nyerhette demokrata, mert a konkrét személyek megítélése kevésbé számított, mint a szövetségi elnökség megítélése.

„Az, hogy a demokraták megszerezték a többséget a kongresszus mindkét házában, politikai nyomást jelent majd, így a Donald Trump és családtagjai, barátai körében felfedezett vélt vagy valós korrupciós ügyeket biztosan kivizsgálják”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: még az sem kizárt, hogy impeachment eljárást kezdeményeznek akár Trump, akár a kormányzat egyes tagjai ellen. A legvalószínűbb egyébként ebből a szempontból Pete Hegseth védelmi miniszter elsősorban az iráni háború miatt, de akár Venezuela miatt is elővehetik.

Azt is elmondta, hogy közjogi következménye nem biztos, hogy lesz, mert ahhoz 60 fős többség kell a szenátusban.

„Arra lehet felkészülni, hogy majd egy „adok-kapok” alakul ki az elnöki vétójog, illetve a kongresszusi demokrata többség között. Trump arra számít, hogy ő majd folyamatosan vétózni fog, amennyire tud, és aztán végül kompromisszumot kell majd kötniük a feleknek. Tehát egy politikai, ideológiai, illetve egy költségvetési nyomás várható a kongresszus részéről a Trump- elnökség hátralévő két évében”

– zárta gondolatait.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.