A menekültválság nem azért alakult ki, mert Németországban "valaki azt mondta, hogy szeretnénk több százezer menekültet", hanem azért, mert azokban a régiókban, amelyekben ezek az emberek eddig éltek, sokak számára elviselhetetlenné vált az élet - mondta a kancellár.

Fontos tanulság, hogy a külpolitikában és a nemzetközi fejlesztési együttműködésben - a fejlődő országok támogatásában - jobban kell törekedni a menekülthullámokat kiváltó okok megszüntetésére, a Németországba menekült embereket pedig be kell fogadni, legalábbis addig, amíg hazájukban helyreáll a béke - fejtette ki Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik a befogadás és a beilleszkedés, vagyis az integráció sikerében.

Németországban eközben újabb incidensek történtek a menekültválsággal kapcsolatban, vasárnap Hessen tartományban tűz ütött ki egy menekültszálláson, Szászországban pedig tüntetők blokád alá vettek egy pályaudvart, hogy megakadályozzák egy csoport menedékkérő szétosztását a tartományban. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint az idén szeptember végéig 505 támadás történt menedékkérők, menekültek szállásai ellen. Ebből 461 esetet politikai, azon belül szélsőjobboldali motivációjú támadásként tartanak számon. Tavaly 177 ilyen esetet jegyeztek fel.

A horvát hatóságok hétfői közlése szerint minden eddigi migrációs rekord megdőlt Horvátországban a hét végén, egy nap alatt 11 500 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 251 906 migráns lépte át a szerb-horvát határt. Szombat nulla órától vasárnap 21 óráig 8979-en érkeztek az országba, továbbra is főleg Bapska körzetében lépve át a határt. A hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra.

A szlovén rendőrség adatai szerint szombat éjféltől 11 318 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkezett az országba. Ezen belül a rigonce-harmicai határátkelő körzetében vasárnap a zöldhatáron keresztül illegálisan 8370 fő lépett be Szlovéniába. A brezicei, dobovai és rigoncei befogadóállomásokon vasárnap 18 óráig 11 ezer, Közel-Keletről érkező bevándorló tartózkodott. Õket regisztrálják és elszállítják az osztrák határhoz közeli tranzitközpontokba, valamint az ország más részein működő menekültszállásokra.

Ausztria stájerországi részén mintegy ötezren lépték át a szlovén határt vasárnap, eközben az osztrák-német határon több ezren várakoztak, hogy továbbutazhassanak, a német hatóságok azonban csak kisebb csoportokban engedik át az embereket. Az Ausztria déli határán lévő spielfeldi átkelőtől az embereket busszal vitték tovább más tartományok befogadóhelyeire a nap folyamán. A forgalom a rendőrség közlése szerint vasárnap nyugodtan zajlott, a migránsokat szállító buszok éjszaka is közlekedtek. Karintiában ismét megteltek a befogadóhelyek, vasárnap este 1200 menekültet fogadtak. A migránsok elszállítása hétfőn korán megkezdődött.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter hétfőn elítélte a szlovén kerítésépítés lehetőségét, és Görögországot nevezte meg az ellenőrizetlen migrációs hullám felelőseként.

"Amíg Angela Merkel azt az üzenetet küldi, hogy nem zárja le határait a migránsok előtt, Magyarország pedig kerítéssel védi sajátját, Horvátországnak nem marad más választása, mint hogy Szlovénia felé irányítsa a bevándorlókat" - hangsúlyozta.

Borut Pahor szlovén államfő arra utalt a hét végén, hogy országa kerítést építene horvátországi határszakaszán, amennyiben Horvátország korlátozás nélkül szállítja a menekülteket a szlovén határhoz. Ostojic úgy véli: Ljubljana nem korlátozhatja az általa naponta fogadható menekültek számát napi 2500-ra, miközben Horvátországba 10 ezren érkeznek naponta.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szakértői azt közölték hétfőn, hogy amennyiben a balkáni országok lezárják határaikat, úgy Olaszország egy Albánián keresztül érkező újabb menekültáradatra készülhet. A menekültek a magyar zöldhatár lezárása mellett egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek Horvátországban és Szerbiában is, ezért az IOM arra számít, hogy újabb útvonalakat fognak keresni Észak-Európába.