Az amerikai elnök erről vasárnap este nyilatkozott a CBS televízió 60 Minutes című műsorában. A Steve Krofttal folytatott, olykor feszült hangulatú beszélgetésben leszögezte, hogy alapvetően egy fő cél vezérli: el akarja kerülni, hogy az Egyesült Államok katonailag erősen elkötelezze magát egy olyan konfliktusban, amelyben megítélése szerint az amerikai haderő nem kínálhat életképes, hosszú távú megoldást.

"Készek vagyunk arra, hogy mind diplomáciai munkát végezzünk, mind pedig támogassuk - ahol tudjuk - a mérsékelt ellenzéket, ami segíthet meggyőzni az oroszokat és az irániakat arról, hogy gyakoroljanak nyomást Aszadra (Bassár el-Aszad szíriai elnök) az átmenet érdekében" - mondta.

"De amit nem fogunk megtenni, az az, hogy ismét belevetjük magunkat egy hadjáratba, ezúttal Szíriában" - tette hozzá.

Az amerikai kormány a múlt héten jelentette be: felhagy azzal a tervvel, hogy új szíriai felkelőket képez ki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcra, és ehelyett inkább olyan, már létező egységeknek nyújt közvetlen támogatást, amelyeknek a Pentagon szerint jobb esélyük van a dzsihadisták elleni sikerre.

Obama az interjúban kijelentette, hogy a mérsékelt gerillák kiképzésével kapcsolatban - amit egyébként vezető munkatársai, köztük Hillary Clinton volt külügyminiszter még a konfliktus elején javasoltak neki - már azelőtt komoly kételyei voltak, hogy az megkezdődött volna. Indoklása szerint tavaly mégis azért döntött emellett, mert abból a megfontolásból indult ki, hogy a szíriai helyzet további romlásának megakadályozása érdekében ki kell próbálni "különböző dolgokat".

Az amerikai elnök szerint nehéz, ha nem lehetetlen feladatnak bizonyult a mérsékelt szíriai felkelőket az IÁ elleni harcra összpontosítani, amikor ők Aszadot és hadseregét nagyobb fenyegetésnek látják. Obama úgy vélekedett, hogy az IÁ-t legyőzni csak a síita kormány által szorongatott szunniták mozgósításával lehet, ami viszont mindeddig kudarcot vallott.

"Sosem tápláltunk olyan illúziót, hogy katonailag mi magunk meg tudjuk oldani a problémát Szíriában" - jelentette ki Barack Obama.

Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök színre lépése a konfliktusban az amerikai gyengeség jele lenne. Obama szerint Moszkva inkább az egyetlen térségbeli szövetségesét igyekszik megmenteni az összeomlástól. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak már azt megelőzően "meglehetősen jó" hírszerzési adatai voltak Oroszország szíriai beavatkozási szándékáról, hogy New Yorkban az ENSZ-ben találkozott Putyinnal.

Barack Obama úgy vélekedett, "az, hogy úgy érezték, ezt meg kellett tenniük, nem az erő jele, hanem azé, hogy nem működött a stratégiájuk" - mondta.

Belpolitikai kérdésekről nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy nemzetbiztonsági fenyegetést jelentett, hogy Hillary Clinton elnökjelölt-aspiráns a diplomáciai tárca vezetőjeként nem hivatali, hanem magán e-mailt használt. Ugyanakkor hibának nevezte az eljárást, rámutatva, hogy ezt már a volt minisztere is elismerte. Fontosnak nevezte, hogy Clinton az amerikai közvélemény megelégedésére válaszolja meg az üggyel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Joe Biden esetleges elnökjelöltségével így fogalmazott: "hagyom, hogy Joe maga hozza meg a döntését". Bident a történelem egyik legjobb alelnökének nevezte, és kijelentette, hogy meglepő lenne, ha valaki az elnöki adminisztráció csúcsának közelében ne gondolt volna arra, hogy belőle is lehet elnök.