Antonov, aki több ország - köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, valamint a NATO - katonai attaséival tartott találkozója után nyilatkozott az orosz fővárosban, arról is beszélt, hogy Moszkva szívesen fogadná a török védelmi minisztérium delegációját, hogy megtárgyalják az esetleges "félreértések" elkerülését Szíriában.

Törökország a hét elején közölte, hogy az orosz légierő Szíriában bombázó gépei az utóbbi napokban kétszer is megsértették légterét.

A védelmiminiszter-helyettes megerősítette, hogy Moszkva "elvben egyetért" az Egyesült Államok azon felhívásával, miszerint hangolják össze a Szíria légterében végrehajtott katonai repüléseket. Egyúttal közölte, hogy Oroszország külföldi katonatiszteket hívott meg Moszkvába az Iszlám Állam elleni harc koordinálása érdekében.

"Ha az IÁ elleni koalícióban részt vevő kollégáinknak vannak konkrét adataik arról, hol találhatók az IÁ fegyveresei, mi szívesen fogadnánk ezeket az adatokat" - fogalmazott Antonov. Közölte egyúttal, hogy az erről szóló üzenetet három ország katonai attaséjának is átadta, de azt nem nevezte meg, hogy ezek konkrétan mely országok voltak.

Azt is leszögezte, "elég abból, hogy csak a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül kommunikálnak" a Szíriában légicsapásokat végrehajtó országok, és arra sürgette a többi érintett állam képviselőit, hogy utazzanak Moszkvába, "üljünk le együtt, és közösen oldjuk meg azt a feladatot, amely mindannyiunk előtt áll". Antonov hangoztatta, hogy egyik ország sem képes önmagában megbirkózni a terrorizmussal.

Azon vádakkal kapcsolatban, miszerint az orosz erők Szíriában polgári lakosok halálát okozták, azt mondta, "százszor is ellenőrizzük a felderítési adatokat", és "soha semmilyen körülmények között nem hajtunk végre légicsapásokat nem katonai célpontok ellen". Megjegyezte egyúttal, hogy a szíriai terroristák "mecsetekbe fészkelik be magukat".

Oroszország szeptember 30-án indított légi hadjáratot Szíriában, és azt állítja, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet, illetve más terrorcsoportok állásait támadja. A Nyugat, illetve Rijád és Ankara is azzal vádolja Moszkvát, hogy harci gépei jórészt a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen harcoló, általuk támogatott lázadókat veszik célba, és ezzel tovább súlyosbítja a szíriai válságot.