A francia kormány márciusban nyújtotta be a parlament elé a törvény tervezetét, de Manuel Valls kormányfő már rögtön a 17 áldozatot követelő januári párizsi terrortámadások után kilátásba helyezte a hat titkosszolgálati szerv megerősítését. Francois Hollande elnök több más állami tisztségviselővel együtt kérte az alkotmánybíróságtól a tervezet felülvizsgálatát.

Atörvényt sokan az amerikai Patriot Acthez hasonlítják, amelyet az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i merényletek hatására alkottak meg, de a francia kormány hangsúlyozza, hogy nem ilyenről van szó, Párizs "tiszteletben tartja az emberi jogokat", a törvény alapján nem lehetséges az emberek tömeges megfigyelése.

Emberi jogi szervezetek szerint azonban a törvény előírásai igenis lehetőséget adnak a tömeges megfigyelésre, és nincsenek meg benne a szükséges fékek és ellensúlyok.

Eddig a hatóságok csak előzetes bírói engedéllyel végezhettek megfigyelést, ezentúl ehhez csak egy olyan felügyelő testület jóváhagyására lesz szükség, amelyet külön erre a feladatra hoznak létre.

Az alkotmánybíróság elutasította a tervezet két cikkét: az egyik alapján a hatóságok vészhelyzetben jóváhagyás nélkül is végezhettek volna műveleteket, a másik alapján pedig a hírszerzés nemzetközi megfigyelést is végezhetett volna. Az utóbbi cikket azért utasította el a testület, mert a törvényalkotók nem határozták meg elég pontosan a nemzetközi megfigyelés feltételeit.

Hollande elnök hivatala közölte, hogy a törvény a két cikk megsemmisítése ellenére alkalmas arra, hogy a kémügynökségek megvédjék a francia állampolgárokat.

A hatóságok rendkívüli esetekben használhatják majd az IMSI-Catcher nevű berendezést is, amely egy adott területen rögzíteni tud minden mobil- és vezetékes hálózati kommunikációt.

A törvénytervezet lehetőséget ad az ügynököknek a legújabb technológiák (mikroportok, kémkamerák, gépkocsira szerelhető jelzőberendezések) használatára. Olyan számítógépes kémprogramokat is igénybe vehetnek, amelyekkel a felhasználó tudta nélkül a billentyűzeten történt minden leütést rögzíteni lehet.

A hatóságok megkövetelhetik majd az internetszolgáltatóktól, hogy tartsák szemmel a gyanús felhasználókat, és rögzítsék kommunikációjuk metaadatait, vagyis az időpontokat, az egymással kapcsolatba lépő feleket, de a kommunikáció tartalmát nem.