Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a meghallgatásnak sokkal konstruktívabb volt a hangulata, sokkal inkább szövetségesi légkör jellemezte. Úgy fogalmazott: ez jól illeszkedik az elmúlt hónapok változásaihoz, hiszen - hangsúlyozta - két szövetséges országról van szó. Vannak olyan kérdések, mint például Magyarországnak az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalása vagy csatlakozása az Oroszország elleni szankciókhoz, amelyek mindkét országnak nagyon fontosak, ehhez a folyamathoz illeszkedik a meghallgatás is.

Azt mondta: az elmúlt hónapokban voltak politikailag motivált kijelentések, amelyek kedvezőtlenebb színben tüntették fel Magyarországot, de ezen a meghallgatáson ezek kisebbségbe kerültek. Sőt - tette hozzá - , a bizottság elnöke kimondta, hogy helytelen, amikor egy országot "kimazsolázott politikai szempontok alapján (...) a fal mellé állítanak". Elhangzottak olyan vélemények is a meghallgatáson, hogy az amerikaiak "jobban csinálják-e" egy adott kérdésekben, és ha nem, "milyen alapon kérik számon egy szövetségesüktől" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi indokolta a Magyarországgal kapcsolatos meghallgatást, úgy válaszolt: Magyarországra vonatkozóan korábban, néhány hónappal ezelőtt elég sok, az ország méretét vagy nemzetközi jelentőségét meghaladó mennyiségű információ jutott el az Egyesült Államokba, ez azóta - a viszony érezhető javulása miatt is - megszűnt. Véleménye szerint a képviselőkben ezért merült fel az igény, hogy újra áttekintsék a kapcsolatot Magyarországgal.

Kitért arra is, hogy a meghallgatás nagyon gyakori, szokásos eszköz a képviselőházban. Sok kérdéskörről, többi között az energiafüggőségről, katonai kérdésekről, valamint egy-egy országgal kapcsolatos viszonyról szoktak ilyeneket tartani.