A Hürriyet Daily News című török napilap szerint az elutasítás nyilvánvaló oka az, hogy Putyin nemrég népirtásnak nevezte az Oszmán Birodalomban élt örmények 1915-1917-ban történt lemészárlását. Moszkvai diplomáciai források szerint török részről a moszkvai nagykövet vesz részt a győzelem napi megemlékezésen.

Az orosz elnök egy április 23-án kelt levelében nevezte népirtásnak a törökországi örmények száz évvel ezelőtt kezdett mészárlását és kiűzését. Másnap, 24-én az orosz duma is olyan határozatot hozott, amelyben genocídiumnak bélyegzi meg az első világháború idején történteket.

Ezenkívül Putyin francia kollégájával, Francois Hollande-dal együtt még aznap az örmény fővárosban, Jerevánban részt vett a centenáriumi emlékrendezvényen.

Recep Tayyip Erdogan ezt úgy kommentálta, hogy "jobban szerettük volna, ha Putyin úr és Holland úr nem utazik el Örményországba".

A bécsi és a vatikáni török nagykövet hazahívása is összefügg az örmény mészárlás értékelése miatti vitákkal. Törökország határozottan visszautasítja a népirtás vádját, és a háborús körülményekre hivatkozik.

1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegével gyilkolták az örmény lakosságot. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint húsz ország hivatalosan elismerte népirtásként. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint másfél millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok következtében, s százezrek kerestek külföldön menedéket.

Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-e volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.