Áder János azt követően nyilatkozott hétfőn újságíróknak, hogy találkozott Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerral, a fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI) főigazgatójával, valamint Thomas P. Bostick altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával.

Az államfő üzleti, gazdasági lehetőségeket említett a vízproblémákkal kapcsolatban, de úgy vélte: ezek kezelése egészségügyi, szociális, demográfiai kérdéseket is megoldhat. Most a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek kell belátniuk: a tudomány és a szakma rendelkezik a megfelelő eszközökkel a problémák jelentős részének megoldásához, a döntéshozóknak a forrásokat kell biztosítaniuk ehhez - fűzte hozzá az államfő.

Áder János elmondta: szeretné, ha a Víz Világtanács következő elnöke egy magyar szakember lenne, ezért tárgyalópartnereinek megfontolásra javasolta a világ vízproblémáival foglalkozó legjelentősebb testület novemberben megüresedő vezetői posztjára Szöllősi-Nagy András támogatását, aki jelenleg is a szervezet kormányzója. A köztársasági elnök szerint Magyarország számára is előnyös lenne a kiváló tudós és nemzetközileg is elismert szakember megválasztása, aki jelentős oktatói és szervezetirányítási tapasztalatokkal is rendelkezik.

Általa a magyarországi oktatásban, kutatásban, valamint az árvízi védekezésben, a víztisztításban vagy például a tiszai ciánszennyezés utáni védekezésben szerzett gyakorlati tapasztalatok is könnyebben jutnának el más országokba - hangsúlyozta Áder János, aki beszámolt arról is: mind a világtanács elnökétől, mind az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökétől pozitív választ kapott.

Az államfő a novemberben kezdődő párizsi klímacsúccsal kapcsolatban elmondta: az ott elért eredményekre nem végcélként kell tekinteni, hanem egy újabb nehéz út első állomásaként. Mára már nem reális az az 5-10 éve megfogalmazott célkitűzés, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés két fokon belül tartható, aki így gondolja, az délibábot kerget - hangsúlyozta Áder János.

A köztársasági elnök a magyar tárgyalódelegáció számára is megfontolandónak tartja kisebb létszámú, de döntési kompetenciával rendelkező szakemberek operatív, a problémák megoldására koncentráló találkozóinak szervezését, a hatalmas, akár több tízezer ember részvételével zajló konferenciák helyett.

Áder János beszámolt arról, hogy a tiszai árvízi védekezésről és annak nemzetközi vonatkozásairól is beszélt Thomas P. Bostick altábornaggyal. Megfontolásra javasolta azt a kérdést, hogyan tud az Egyesült Államok és annak hadserege segítséget nyújtani Ukrajnának a jelenleg gyenge árvízi készültségi szintjének javításához, hogy ha bekövetkezik a baj, az sem Ukrajnában, sem Magyarországon ne okozzon nagyobb kárt.

Az államfő szólt a Magyarország számára a vízügyi problémák kezelésével kapcsolatban nyíló lehetőségekről is, ide sorolva az eddig felhalmozott tudás és tapasztalat értékesítését. Versenyképesnek ítélte például a szennyvízkezelési technológiát, utalva a vietnami látogatása során aláírt megállapodásra, amely lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Vízművek komoly lehetőséget kapott a hanoi víztisztító bővítésében.

Áder János szerint nemcsak a budapesti Műegyetem, hanem a bajai vagy a szarvasi főiskola vízügyi képzései is "exportképesek", amelyeket egyaránt tárgyalópartnerei figyelmébe ajánl.