Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Megkezdődött a halálba segítés engedélyezéséről szóló vita a francia parlamentben

Megkezdődött kedden a francia parlamentben a halálba segítés engedélyezéséről szóló törvényjavaslat vitája, amelyet a kormányzó szocialisták és a jobboldali ellenzék együtt készített elő, de amellyel sem az eutanáziát támogatók, sem az azt ellenzők nem elégedettek.

Már a vita megkezdése előtt több tucatnyian tiltakoztak a nemzetgyűlés előtt az ellen, hogy "törvénytervezet túl homályos és túl messzire megy". Velük szemben a Méltóságos halálhoz való jog nevű egyesület tagjai tüntettek, akik "nem akarunk étlen és szomjan meghalni" feliratú táblákat emeltek magasba.

A tervezetről hetek óta közéleti vita folyik. Hétfőn a keresztény, a zsidó és a muzulmán vallások vezetői közös felhívást tették közzé, amelyben azt kérték, a törvény ne adjon arra lehetőséget, hogy bárki is "a halál előidézéséről dönthessen".

Francois Hollande államfő a 2012-es elnökválasztási kampányában ígértet tett arra, hogy módosítani fogja a 2005-ben elfogadott úgynevezett Leonetti-törvényt, amely bizonyos esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy leállítsák a kezelést és a beteget "hagyják meghalni", az orvosi közreműködéssel történő eutanáziát ugyanakkor nem engedélyezi.

Az új törvénytervezetet a kilenc évvel ezelőtti jogszabály megalkotója, Jean Leonetti jobboldali képviselő Alain Claeys szocialista képviselőtársával együtt készítette el. A javaslat az eutanáziát továbbra sem engedélyezni, de a végstádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek számára jogot biztosít a halál beálltáig a "mély és folyamatos nyugtatókezelésre", azaz az elaltatásra.

A betegnek ezentúl joga lesz előzetesen visszautasítani az életben tartásra szolgáló kezeléseket, s az előzetes kérés kötelező jelleggel bírna a kezelőorvos számára. Ez a fajta betegjog eddig nem létezett.

Francois Hollande eredetileg arra tett ígéretet, hogy "minden gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy végstádiumban lévő nagykorú személy, aki elviselhetetlen pszichikai vagy fizikai fájdalomtól szenved, kérhesse pontos és szigorú feltételek mellett azt, hogy orvosi segítség mellett méltósággal fejezhesse be az életét".

A kormányzó szocialisták megosztottak a kérdésben. A frakció mintegy fele támogatja a szöveget, de legalább ugyanennyien "az aktív orvosi segítséget a meghaláshoz", azaz az eutanáziát is belefoglalnák a tervezetbe.

A jobboldali ellenzék nagy többsége jelezte, hogy meg fogja a szavazni a "kiegyensúlyozott" javaslatot, de néhány tucatnyian nem kívánnak a jelenlegi helyzetnél messzebb lépni.

A 2005-ben elfogadott Leonetti-törvény megtiltja a kezelés folytatását, amikor az "hatástalannak, túlzott mértékűnek tűnik, vagy pedig nincs más hatása, mint az élet mesterséges életben tartása", és engedélyezi az orvosnak a kezelés leállítását bizonyos esetekben.

Több mint ezer módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a 11 cikkelyből álló szöveghez, amelynek vitáját legalább szerda estig tervezik folytatni. A nemzetgyűlés március 17-én szavaz a jogszabály-tervezetről, ezt követően a szenátus elé kerül vitára a javaslat.

Címlapról ajánljuk
Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Október az ADHD tudatosításának hónapja. Ezt az állapotot leggyakrabban a figyelemzavarral, a hiperaktivitással és az impulzivitással azonosítjuk. Bohács Krisztina intelligencia-kutató szerint egyre több tanuló és felnőtt érintett, miközben az iskoláknak és a családoknak a figyelmi nehézségek mellett a túlterhelődésre és az impulzív viselkedésre is fel kell készülniük.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×